Az újság kínai nyelvű kiadásában a témát kutató egyik kormányzati munkacsoport adatait idézi. Eszerint a magasan képzett, tehetséges fiatalok az egész világon Kínát hagyják ott a legnagyobb arányban, hogy a határain kívül keressenek munkát maguknak. A Zsenmin Zsipao a tudományos és mérnöki végzettséggel rendelkezőket hozza példaként, mondván, hogy az e szférákban külföldi diplomát szerzők mintegy 87 százaléka nem tér vissza az anyaországba, hanem külföldön keres állást. Ennek a trendnek is tulajdonítható az a tény, hogy Kínában ma komoly hiány van újító és vállalkozó szellemű fiatalokból – idézi a munkacsoport egyik meg nem nevezett tagját a lap.
Az országnak fokoznia kell vonzerejét, hogy ezeket a fiatalokat „visszanyerje”, megfelelő karriert, fizetést és hosszú távú lehetőségeket biztosítva számukra. A kínai lakosok jövedelmének növekedésével, az életszínvonal emelkedésével és a középosztálybeliek arányának bővülésével egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy gyermekeiket külföldön taníttassák. A legkedveltebb célpontok között van az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália. A külföldi felsőoktatás több szempontból is vonzó a kínai diákok számára. Egyrészt – ha a visszatérés mellett döntenek – a külföldön szerzett képesítés hatalmas előnyt jelent az állásinterjún, másrészt alternatívát jelent a gyakorlati képzés, innováció és saját gondolatok hiánya miatt sokat bírált kínai felsőoktatási rendszerrel szemben.
Kína adja 2011 óta a legtöbb külföldön tanuló fiatalt, jelenleg mintegy 1,6 millió kínai diák tanul az anyaország határain túl. A hivatalos statisztikák szerint a 2010–2011-es tanévben közülük mintegy 160 ezren tanultak az Egyesült Államokban, vagyis az ott tanuló összes külföldi diák egyötödét a kínaiak adták.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!