Nem indul eljárás Magyarország ellen

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése úgy döntött, nem indul monitoringeljárás Magyarország ellen, de „szoros figyelemmel kísérik” a helyzet alakulását.

Az eredeti előterjesztés annyira aggályosnak minősítette a jogállamiság magyarországi helyzetét, hogy – EU-tagország vonatkozásában mindeddig példátlan módon – hivatalos megfigyelési eljárás megindítását kezdeményezte.

Különböző országokhoz tartozó és különböző pártállású képviselők azonban olyan módosító indítványt adtak be, és végül fogadtattak el 135 szavazattal, 88 ellenében, 6 tartózkodás mellett, amely ehelyett a további magyarországi fejlemények szoros figyelemmel kísérését, majd – időhatár nélkül – a hazánknak tett javaslatok megvalósításának áttekintését helyezi kilátásba. Az egész előterjesztés végszavazásakor 149-en voksoltak igennel, 38-an nemmel, 24-en pedig tartózkodtak.

Visszhang

Az elfogadott módosító indítvány mellett a benyújtók egyike, Mike Hancock brit liberális képviselő egyfelől azzal érvelt a vitában, hogy a dokumentum egyetlen szóval sem tér ki arra, mi lenne a megfigyelési eljárás megindításának a várható haszna. Hancock és mások úgy vélekedtek, hogy a magyarországi helyzet nem indokolja ennek a súlyos, az országot megalázó lépésnek a megtételét. A másik tábor azt hangoztatta, hogy a monitorozás nem tekinthető büntetésnek. Kerstin Lundgren svéd liberális képviselő, az eredeti előterjesztés jelentéstevője azt is megjegyezte: a monitoring nem mást jelent, mint szoros figyelemmel kísérést.

A vitát követő keddi szavazássorozat eredményeként a szöveg számos ponton módosult, az a megállapítása azonban – a törlésére irányuló módosító indítvány elutasítása nyomán – megmaradt, miszerint az egyes aggályok önmagukban is súlyosak, együttesen nézve pedig megdöbbentő a kulcsfontosságú intézmények többsége fölötti politikai ellenőrzés kialakításának szándéka, amit a fékek és ellensúlyok rendszerének meggyengítése kísér.

Az elfogadott dokumentum több ponton támaszkodik az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testületének, a Velencei Bizottságnak a negyedik magyar alkotmánymódosítással kapcsolatban tett megállapításaira. Felszólítja a magyar hatóságokat, hogy a vallásszabadsággal és az egyházak jogállásával, a parlamenti választásokkal, az alkotmánybírósággal, az igazságszolgáltatási ágazat függetlenségével, valamint a médiával kapcsolatban hozza összhangba a jogi szabályozást az európai testületek által hangsúlyozott szempontokkal.

A jelentést a parlamenti közgyűlés monitoringbizottsága áprilisban nagyon szűk többséggel, olyan szavazási procedúra eredményeként fogadta el, amelynek az egyértelműségét többen kétségbe vonták. A parlamenti közgyűlés házbizottsága ezután májusban arra az álláspontra helyezkedett, hogy ellenzi a megfigyelési eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Mivel ez a vélemény nem egyezett a monitoringbizottságéval, a kérdést a parlamenti közgyűlés plenáris ülésének napirendjére kellett tűzni.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a bizottsági jelentésről azt mondta, az Európa Tanács nem jogi bírálatokat, hanem politikai vádakat fogalmazott meg. Szerinte az eljárás arra volt példa, hogy „mintha megint előbb lett volna ítélet, mint tárgyalás”. Hozzátette: kétszer is találkozott a bizottság jelentéstevőivel, vizsgálatuk eredménye azonban nem tükrözte az egyébként konstruktív megbeszéléseket.

A strasbourgi székhelyű, jelenleg 47 tagországot átfogó Európa Tanács a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítását tekinti fő feladatának. A parlamenti közgyűlés, az ET 318 tagú testülete a tagállamok törvényhozásainak tagjaiból tevődik össze, nagyjából tükrözve az egyes országok lélekszámát, illetve az országos parlamenteken belüli pártarányokat.

Jelenleg tíz ET-tagállammal szemben folyik megfigyelési eljárás, ezek: Albánia, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Montenegró, Oroszország, Örményország, Szerbia és Ukrajna. Négy további ország – Bulgária, Monaco, Macedónia és Törökország – vonatkozásában az úgynevezett megfigyelés utáni párbeszéd szakasza van érvényben. Mindezen országok közül egyedül Bulgária EU-tag, de a bolgárokkal szemben még a 2007-es uniós csatlakozásuk előtt indult az eljárás.

A Magyarország elleni eljárás megindítására irányuló indítvány alapja az a jelentés volt, amelyet két képviselő, a svéd liberális Kerstin Lundgren és a cseh konzervatív Jana Fischerová készített a jogállamiság magyarországi helyzetéről. A jelentéstevők előzőleg több tájékozódó látogatást tettek Magyarországon, legutóbb idén februárban. Közösen készített jelentésüket a monitoringbizottság megkapta ugyan, Fischerová azonban ezután lemondott társjelentéstevői tisztségéről. Bár aláírását kifejezetten nem vonta vissza, a jelentés tartalmát egyoldalúnak, elfogultnak nevezte.