A volt CIA-alkalmazott, aki – úgy tudni – egyelőre Hongkongban húzta meg magát, korábban úgy nyilatkozott, hogy a kínai különleges közigazgatási övezet hivatalos szerveire és a hongkongiakra bízza sorsát. A kínai lap szerint Edward Snowden kiadatása elképzelhetetlen opció, legfőképpen jelentős hongkongi és nemzetközi támogatottsága miatt. Egy ilyen esetben Hongkong megítélése hatalmas csorbát szenvedne, miközben Snowden befogadásával, a mellette való kiállással növelheti elismertségét. Arról nem beszélve, hogy Hongkongon nagyobb a közvélemény nyomása, mint Washingtonon – tette hozzá a szerző.
„Hongkong az a hely, ahol a kínai másként gondolkodók is menedékre találnak, akkor miért ne köthetne itt ki egy amerikai lázadó” – tette fel a kérdést a Global Times című angol nyelvű lap. Hozzátette: „Hongkong esélyt kap arra, hogy kiterjessze a politikai szabadságot, példát mutatva a világ többi részének. Nem teheti nevetségessé magát”.
A Google az amerikai alkotmány szólásszabadságot szavatoló első kiegészítésére hivatkozva arra kérte az Egyesült Államok külföldi hírszerzését felügyelő bíróságot (FISC), engedélyezze számára annak külön közlését, hogy a szövetségi szervek hány alkalommal kérték tőle a felhasználói adatok felfedését a Nemzetbiztonsági Ügynökség által folytatott internet-megfigyelési program keretében.
Barack Obama védelmébe vette az NSA kémprogramjait a PBS amerikai tévécsatornának adott, helyi idő szerint hétfőn sugárzott interjúban.
A vezető kínai pártlap, a Zsenmin Zsipao e témával foglalkozó kommentárja ugyancsak azt erősíti meg, hogy Peking a diplomácia frontján nem kíván beleavatkozni a Snowden-ügybe, s csak akkor nyilvánít véleményt, ha megszólítják. A többit Kína ráhagyja a hongkongi városi kormányzatra.
A lap kommentátora úgy fogalmazott, hogy a kínaiak hagyományosan „nem szeretik beleütni az orrukat mások zavaros ügyeibe”. Ami viszont azt az alaptalan híresztelést illeti, hogy Snowden kínai kém lenne – olvasható a kommentárban – ez „felhőt sodort a kínai–amerikai kapcsolatok tiszta egére”.
A PRISM-botrány mindenekelőtt Amerika problémája, de néhány politikus a képzeletére hagyatkozva megpróbált kapcsolatot keresni Kína és a botrány között – jegyezte meg a Zsenmin Zsipao. „A szennyes víz Kínára fröcskölésével az amerikai politikusok zavarukat és idegességüket bizonyították” – állapította meg a kínai központi pártlap.
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egy volt technikusa szivárogtatta ki a sajtónak az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtési tevékenységéről szóló, egyre nagyobb politikai botrányt kavaró értesüléseket – közölte korábban a The Guardian.
A vezető baloldali brit napilap felfedte, hogy a 29 esztendős Edward Snowdentől származnak a Londonban és Washingtonban egyidejűleg kiszivárogtatott értesülések. A The Guardian az ügyet az amerikai politikatörténet egyik legnagyobb horderejű kiszivárogtatásának nevezte.
