„Azzal a világos üzenettel látogatok Magyarországra, hogy nagyra értékeljük az ország elkötelezettségét szövetségünk mellett, a NATO vezette afganisztáni, illetve koszovói misszióhoz való jelentős hozzájárulást, valamint a számos többoldalú projektben való részvételt” – nyilatkozta az MTI-nek a főtitkár. Hozzátette: e projektek közül a pápai a leginkább szembeötlő. A négy évvel ezelőtt létrehozott nehéz légi szállító ezred jelentőségét méltatva kifejtette, hogy tíz szövetséges és két partnerország összefogott, és közösen beszerzett három nagyon költséges, C-17-es szállító gépet. Mindegyik részes országnak túl nagy megterhelést jelentett volna, ha egyedül kell vásárolnia ilyen gépet, márpedig a szállítási kapacitásra szükség van. A közös projekt a pénz felhasználásának igen hatékony módja, hiszen annak révén mindenki nagyobb értékre, nagyobb kapacitásra tesz szert – fogalmazta meg Anders Fogh Rasmussen az „okos védelem” koncepciójának lényegét.
Kitért arra is, hogy a NATO-n belül igazságosabban kellene elosztani a terheket, hiszen azokat jelenleg az Egyesült Államok aránytalanul nagy mértékben viseli. „Már a NATO létrehozásakor tudható volt, hogy az Egyesült Államok lesz a legnagyobb hozzájáruló. A szövetség megkötésének az volt a lényege, hogy az európaiak felismerték, szükségük van az Egyesült Államokra a közös biztonság garantálásához” – mondta. A gond az, hogy az „atlanti szakadék” egyre növekszik: míg a hidegháború végén az európai NATO-tagok a védelmi összkiadások egyharmadát állták, mára 25 százalék alá csökkent ez a részarány.
„Sok amerikai felteszi a kérdést, hogy az európaiak miért nem tudnak valamivel többet fizetni” – mondta a főtitkár. Szerinte ezzel a problémával foglalkozni kell, mert a biztonság alapjait a jövőben is a szilárd transzatlanti kapcsolatnak kell jelentenie, márpedig e kapcsolat szilárdságához elengedhetetlen a tisztességesebb tehermegosztás.
Afganisztánról szólva Anders Fogh Rasmussen elégedettségét hangoztatta a NATO vezette ISAF nemzetközi erő által a közép-ázsiai országban elért eredményekkel kapcsolatban. Afganisztán – szögezte le – „immár nem nyújt biztonságos menedéket a terroristáknak”. Meggyőződését hangoztatta: az évek során kiképzett – a katonákat és a rendőröket egybeszámolva összességében mintegy 350 ezer fős – afgán biztonsági erő 2014 végétől képes lesz arra, hogy teljes mértékben átvegye az egész országban a biztonság fenntartásáért viselt felelősséget, és az ISAF harci erői kivonulhatnak.
„Továbbra is lesznek kihívások. Látjuk, hogy a tálibok és Afganisztán más ellenségei igyekeznek próbára tenni az afgán biztonsági erőket. Végrehajtottak néhány látványos támadást, sajnálatosan sok civil áldozattal. Ez csak azt mutatja, hogy a tálibok semmibe veszik az emberi életet. Hiszek abban, hogy az ilyen támadások, amelyeket ártatlan civilek ellen hajtanak végre, tovább fogják csökkenteni a tálibok támogatottságát” – fejtette ki Rasmussen.
A főtitkár elmondta, hogy a 2014 utáni új afganisztáni nemzetközi misszió immár nem harci, hanem kiképzési, tanácsadói és támogatói feladatokat fog ellátni, lényegesen alacsonyabb létszámmal, mint a mostani ISAF. A pontos létszámról azonban egyelőre nem döntöttek. A védelmi miniszterek néhány héttel ezelőtt fogadták el a műveleti koncepciót, októberre pedig kidolgozzák az ennél részletesebb műveleti tervet.
Rasmussen a NATO–orosz kapcsolatokat illetően elismerte, hogy míg számos gyakorlati területen – Afganisztánnal kapcsolatban, illetve a kábítószer-kereskedelem, a terrorizmus és a kalózkodás elleni küzdelemben – jó együttműködés alakult ki, a rakétavédelem terén nincs előrelépés. Megerősítette, hogy a NATO „valós és növekvő fenyegetésnek” tekinti a rakétaveszélyt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világban már mintegy harminc ország tett – vagy ezekben az években tesz – szert fejlett rakétatechnológiára. Ezért a NATO úgy döntött, hogy kiépíti rakétavédelmét, „és ez létre is jön, ebben nincs változás, 2018-ra védőernyőt fogunk nyújtani az európai NATO-országok lakosságának”.
A főtitkár szerint az oroszokkal való rakétavédelmi együttműködés egyfelől – az adatcsere révén – hatékonyabbá tehetné a védelmi rendszert, másfelől segítene meggyőzni Moszkvát arról, hogy a NATO-nak nincsenek Oroszország elleni támadó szándékai. „Azt is javasoltuk, hogy hozzunk létre két, közös személyzettel fenntartott rakétavédelmi központot, ahol adatokat cserélhetnénk, közös gyakorlatokat készíthetnénk elő, közösen elemezhetnénk a fenyegetéseket” – mondta Rasmussen. Mint hozzátette, reméli, hogy lesz valamilyen haladás a NATO–orosz rakétavédelmi együttműködésben, de – jegyezte meg – e tekintetben sok minden függ attól, hogyan alakulnak a dolgok bilaterális vonatkozásban az Egyesült Államok és Oroszország között.
Anders Fogh Rasmussen elmondta: a NATO jövőre csúcstalálkozót tart, de annak időpontjáról még nem döntöttek. Az MTI azon kérdésére, hogy ez a csúcstalálkozó a Nyugat-Balkán vonatkozásában hozhat-e NATO-bővítési döntéseket, a főtitkár egyfelől megerősítette, hogy a „nyitott ajtók” politikája továbbra is érvényes, másfelől hangsúlyozta: a NATO-tagságra pályázó országoknak teljesíteniük kell a kritériumokat, számos reformot kell megvalósítaniuk. Mint mondta, „még nem tartanak ott, de pontosan tudják, mik a teendőik”.
„Mi készek vagyunk, ha ők felkészülnek” – fogalmazott Rasmussen, „a még el nem végzett feladatok” közé sorolva a Nyugat-Balkán NATO-, illetve EU-integrációját.
