A városi kormányzat vasárnapi közleményében arról tájékoztatott, hogy Snowden önszántából, törvényesen és normális körülmények között hagyta el Hongkongot. A városvezetés ezt közölte az Egyesült Államokkal is. A hongkongi kormány még nem rendelkezett elegendő információval ahhoz, hogy az ideiglenes elfogatóparancs alapján az őrizetbe vétel folyamatát megindítsa, és nem volt jogi alapja arra, hogy Snowden távozását megakadályozza – áll a közleményben.
Az amerikai informatikus, aki ellen hazájában kémkedés miatt indítottak eljárást, az Aeroflot SU 213-as járatával a délutáni órákban érkezik meg az orosz főváros seremetyevói nemzetközi repülőterére. A hírt sem Oroszország pekingi nagykövetsége, sem hongkongi konzulátusa nem erősítette meg, illetve nem kommentálta. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője vasárnap azt nyilatkozta, nincs tudomása Snowden tartózkodási helyéről vagy terveiről.
Nem fogják feltartóztatni az orosz határon Edward Snowdent, aki hongkongi sajtójelentés szerint Moszkvába távozott – közölték vasárnap a moszkvai Seremetyjevo nemzetközi repülőtér rendőrségén. Az orosz hatóságok képviselői elmondták, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt alkalmazottjával kapcsolatosan semmilyen utasítást nem kaptak. Hozzátették: ahhoz, hogy a titkos adatgyűjtés kiszivárogtatója beléphessen Oroszország területére, vízummal kell rendelkeznie.
Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata időközben arról tájékoztatott, hogy Snowden valószínűleg tranzitutasként érkezik Moszkvába.
Snowdentől még nem érkezett olyan kérelem, hogy politikai menedékjogot biztosítsanak számára Oroszországban – írta a Kommerszant című orosz napilap internetes változata. A lapnak Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője azt mondta, hogy semmit sem tud arról, hol tartózkodik az amerikai titkosszolgálatok volt alkalmazottja. Peszkov korábban közölte, amennyiben menekültstátus megadására vonatkozó kérelmet kapnak Snowdentől, azt meg fogják vizsgálni.
A Rosszija 24 orosz hírtelevízió jelentése szerint az amerikai fiatalember hétfőn utazik tovább az Aeroflot SU 150-es számú járatával Kubába, ahonnan Hawaiin keresztül Caracasba, Venezuela fővárosába távozik. A CIA és az NSA volt alkalmazottja nem egyedül utazik, a társaságában van egy bizonyos Sarah Harrison is.
Az orosz állami televízió híradása szerint lehetséges, hogy Snowden egy éjszakát szállodában tölt Moszkvában. A tv arról is beszámolt, hogy a WikiLeaks munkatársai a Twitteren közölték: ők segítettek az amerikainak, hogy „politikai menedékjogot kapjon egy demokratikus országban”. Ők biztosították számára a jogi védelmet és a megfelelő papírokat is.
A kiadatási kérelemről Tom Donilon nemzetbiztonsági tanácsadó tett bejelentést. – Úgy véljük, hogy a vádak kellő alapot teremtenek a cselekvéshez az Egyesült Államok és Hongkong közötti kiadatási egyezmény alapján. Hongkong mindig jó partnere volt az Egyesült Államoknak rendőrségi ügyekben, s reméljük, hogy teljesítik a megállapodást ebben az esetben is – mondta Donilon a CBS rádiónak.
Egy másik, névtelenül nyilatkozó kormányzati forrás keményebben fogalmazott: „Ha Hongkong nem lép gyorsan, az bonyodalmakat fog okozni a kétoldalú kapcsolatokban, és kétségessé teszi, hogy kiáll a törvényesség mellett” – mondta.
Snowdent kémkedéssel, kormányzati javak eltulajdonításával és azzal vádolta meg pénteken az amerikai igazságügyi minisztérium, hogy szándékosan közölt titkos hírszerzési információt jogosulatlan személlyel. A vád alapja az, hogy az informatikus kiszivárogtatta a sajtónak az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által végzett titkos adatmegfigyelés részleteit. A kémkedés miatt, ha bűnösnek találják, tízévi szabadságvesztésre ítélhetik.
Edvard Snowden, az amerikai hírszerzés volt alkalmazottja, aki fényt derített az Egyesült Államok kormányának egyik legtitkosabb elektronikus kémtevékenységére, meglehetősen kínos helyzetbe hozta Washingtont – véli a kínai állami Hszinhua hírügynökség vasárnapi kommentárjában. Az elmúlt hónapokban amerikai politikusok és a média egymást követően hozták fel az internetes kémkedés vádjait Kína ellen, úgy beállítva, mintha Kína lenne e műfaj egyik legnagyobb művelője – vezeti fel írását a Hszinhua szerzője.
Némileg szemrehányóan azt is megjegyzi, hogy a téma kiemelt szerepet kapott Barack Obama amerikai elnök és Hszi Csin-ping közelmúltbéli kaliforniai találkozóján, amely a két nagyhatalom újfajta kapcsolatát volt (lett volna) hivatott körvonalazni. A kommentár Snowdenre és az általa leleplezett PRISM kódnevű megfigyelési programra hivatkozva kitér arra, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) nemcsak saját állampolgárainak elektronikus adatforgalmát ellenőrizte, de kormányzati, tudományos és üzleti érdekeltségű intézményekét is szerte a világon.
A hongkongi South China Morning Post című lapra utalva, amely korábban kapcsolatba lépett a „kínai területen” megbúvó amerikai informatikussal, a kínai hírügynökség megjegyezte: az amerikai megfigyelés állítólag kiterjedt kínai távközlési szolgáltató vállalatokra és az ország egyik legnevesebb egyetemére is. „Ezek a korábbi vádakkal együtt egyértelműen aggasztó jelek. Azt fejezik ki, hogy az Egyesült Államok, amely régóta a kibertámadások ártatlan áldozatának képében tetszeleg, valójában korunk legnagyobb cselszövője” – fogalmaz a Hszinhua.
Washington lázasan dolgozik azon a jogi folyamaton, amely a kiszivárogtató Snowden kiadatását célozza, de – a cikk szerzője szerint – előbb tisztáznia kellene magát a többi ország előtt. „A labda Washington térfelén van” – tette hozzá, sürgetve az amerikai kormányt, hogy oszlassa el ezen államok aggodalmait.
