A Tavares-jelentésről szerdán szavaz az EP. A keddi vitában részt vett, és külön felhívta a figyelmet a memorandumra Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A magyar kormányzati dokumentum szerint a Tavares-jelentés figyelmen kívül hagyja az EP hatásköreit, az EU-intézmények közötti feladatmegosztást, a tagállamok és az unió közötti egyensúlyok jogilag meghatározott rendszerét, valamint az egymás alkotmányos hagyományainak és identitásának tiszteletben tartására vonatkozó szerződéses kötelezettséget.
„A jelentés az alapító szerződések szigorú betartására és betartatására épülő uniós működési renddel szemben önkényesen állapít meg kötelezően követendő kritériumokat, vezet be új eljárásokat, kreál új intézményeket” – olvasható a magyar memorandumban. A magyar kormány megítélése szerint a Tavares-jelentés Magyarországgal szemben elfogult és megalapozatlan állításokra épül, elhallgat fontos tényeket, más tagállamokban mindennapos gyakorlatként működő jogintézményeket Magyarország esetében a jogállamiság elleni támadásként állít be.
„A jelentés túlzó következtetéseket von le egyébként labilis tényállításokból, ajánlásai pontatlanok és végrehajthatatlanok, teljesen mellőzik a magyar intézményi, jogi és politikai körülmények ismeretét” – állítja a memorandum.
A magyar kormányzati dokumentum szerint a jelentés „visszaélés az Európai Parlament hatalmával, mélyen igazságtalan Magyarországgal és népével szemben, és nyíltan kettős mércét alkalmaz”, ezért a jelentést a magyar kormány visszautasítja. A magyar kormány a memorandumban kifejezte meggyőződését, hogy a magyar–európai parlamenti viszonynak a jövőben is a szerződések által meghatározott keretek közt kell maradnia, az elfogadott eljárásokat kell követnie, és teljes mértékben meg kell egyeznie az EU valamennyi tagországával kapcsolatban követett gyakorlattal.
A memorandum tételesen cáfolja a Tavares-jelentés megállapításait egyebek közt a rasszizmussal, a cigányellenességgel, a hajléktalanság kriminalizálásával, a magyar alkotmányos rendszer átalakításával, az Alkotmánybíróság hatásköreivel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, az új választási rendszerrel, a médiapluralizmussal és a választási reklámokkal, az egyházak elismerésével, illetve a vallásgyakorlás szabadságával kapcsolatban.
A memorandum kiemeli: a jelentés egyik alapvető következtetése, hogy a Magyarországon az elmúlt három évben elfogadott jogszabályok tartalma ellentétes az európai értékekkel, azonban nem említ egyetlen konkrét példát sem az európai értékek, sem az európai jog sérelmére. „Ehelyett trendeket sugalmaz, téves percepciókat erősít meg, aránytalan következtetéseket von le.”
A magyar memorandum szerint bár a jelentés megalapozatlansága és politikai elfogultsága elsősorban Magyarország szempontjából szembetűnő, az olyan intézményi megoldásokat javasol, amelyek valamennyi uniós tagállamot érintenek, és az alapító szerződések szigorú tiszteletére épülő EU ma ismert rendszerének súlyos sérelmét eredményezik. Így a Tavares-jelentés felszólítja a tagállamokat, hogy vegyenek részt a felállítani kívánt, Magyarország monitorozását végző trialógusban, az Európai Bizottságot pedig saját hatásköreit jelentősen meghaladó feladatok elvégzésére utasítja. Felhívja a bizottságot, hogy ne csak az uniós jog konkrét érvényesülését kövesse nyomon, hanem a tagállamok jogrendszerében bekövetkező nagy léptékű változásokat is vonja vizsgálat alá. Az uniós alapértékek betartását vizsgáló trialógus a magyar memorandum szerint „teljes jogi vákuumban működne”.
