A Tavares-jelentésről szerdán szavaz az EP. A keddi vitában részt vett, és külön felhívta a figyelmet a memorandumra Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A magyar kormányzati dokumentum szerint a Tavares-jelentés figyelmen kívül hagyja az EP hatásköreit, az EU-intézmények közötti feladatmegosztást, a tagállamok és az unió közötti egyensúlyok jogilag meghatározott rendszerét, valamint az egymás alkotmányos hagyományainak és identitásának tiszteletben tartására vonatkozó szerződéses kötelezettséget.
„A jelentés az alapító szerződések szigorú betartására és betartatására épülő uniós működési renddel szemben önkényesen állapít meg kötelezően követendő kritériumokat, vezet be új eljárásokat, kreál új intézményeket” – olvasható a magyar memorandumban. A magyar kormány megítélése szerint a Tavares-jelentés Magyarországgal szemben elfogult és megalapozatlan állításokra épül, elhallgat fontos tényeket, más tagállamokban mindennapos gyakorlatként működő jogintézményeket Magyarország esetében a jogállamiság elleni támadásként állít be.
„A jelentés túlzó következtetéseket von le egyébként labilis tényállításokból, ajánlásai pontatlanok és végrehajthatatlanok, teljesen mellőzik a magyar intézményi, jogi és politikai körülmények ismeretét” – állítja a memorandum.
A magyar kormányzati dokumentum szerint a jelentés „visszaélés az Európai Parlament hatalmával, mélyen igazságtalan Magyarországgal és népével szemben, és nyíltan kettős mércét alkalmaz”, ezért a jelentést a magyar kormány visszautasítja. A magyar kormány a memorandumban kifejezte meggyőződését, hogy a magyar–európai parlamenti viszonynak a jövőben is a szerződések által meghatározott keretek közt kell maradnia, az elfogadott eljárásokat kell követnie, és teljes mértékben meg kell egyeznie az EU valamennyi tagországával kapcsolatban követett gyakorlattal.
A memorandum tételesen cáfolja a Tavares-jelentés megállapításait egyebek közt a rasszizmussal, a cigányellenességgel, a hajléktalanság kriminalizálásával, a magyar alkotmányos rendszer átalakításával, az Alkotmánybíróság hatásköreivel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, az új választási rendszerrel, a médiapluralizmussal és a választási reklámokkal, az egyházak elismerésével, illetve a vallásgyakorlás szabadságával kapcsolatban.