Az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős biztosa elmondta: az, hogy mégis kialakult egy feszült helyzet és különféle eljárások indultak, döntően annak a nagyon gyors, sok esetben elsietettnek mondható törvényalkotási folyamatnak a következménye, amely Magyarországon lezajlott. A biztos szerint vannak ugyan olyan esetek, amikor unión kívüli országok bizonyos ügyei összefogásra késztetik az unió és az Európa Tanács intézményeit, de uniós tagállam esetében ez példátlan – éppúgy, mint a Magyarországgal kapcsolatos aggályok természete is. Megjegyezte: az EB ki van téve a lobbinak, de „nem foglya semmiféle speciális érdeknek”.
Ismert: Andor nem vett részt az Európai Bizottság azon ülésén, amelyen úgy határoztak: javasolják a Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg – mintegy 495 millió euró – folyósítását. A magyar biztos írásban támogatta a hazánkat megbüntető döntést, méltányosnak nevezve azt. (Magyarország azóta kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól – a szerk.) A 2004 és 2009 között uniós biztosként dolgozó, MSZP-s Kovács László akkor az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott: Andor rossz döntést hozott, amikor nem ment el a bizottság szavazására.
Andor László egy huszonkét éve írt tanulmányában élesen kritizálta a Nemzetközi Valutaalap működését. Az adósságcsapdából való kikerülés egyik lehetséges módjának a ma az Orbán-kormány által preferált nemzeti piacgazdaság felépítését tartotta, bár elismerte, hogy ez a külföldi tőke érdekeit sértené. 2008-ban már arról értekezett, hogy a valutaalap a nyolcvanas években a magyar reformok végigvitelében segített – számolt be a Magyar Nemzet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!