Egyre forróbb az egyiptomi helyzet

Kedd délutáni adatok szerint legalább öt miniszter és két szóvivő már lemondott, a legfőbb ügyész megbízatását pedig visszavonták. Kairó felett délután katonai helikopterek köröztek.

A legfőbb semmítőszék kedden megsemmisítette Talaat Abdullah főügyész kinevezését, akit korábban Mohamed Murszi egyiptomi elnök helyezett hivatalába. Emellett a bírák elrendelték a 2012 novemberében elbocsátott főügyész, Abdel Megid Mahmúd visszatérését. Abdallah kinevezését keményen bírálta a liberális ellenzék, az iszlamista kormányzat iránt tanúsított elfogultsággal vádolták.

A külügyminiszter és legalább négy miniszter lemondása után az elnöki kabinet szóvivője és a kormányszóvivő is benyújtotta lemondását kedden – közölte egy külügyminisztériumi tisztségviselő. A két kormányhivatalnok mintegy öt hónappal kinevezése után távozik hivatalából. Közben egyiptomi katonai források kedden közzétették, hogy a hadsereg gyors reagálású egységei péntek óta készen állnak arra, hogy szükség esetén megelőzzék a rivális politikai erők összecsapását Kairóban és más egyiptomi városokban.

Az egyiptomi ellenzék bejelentette kedden, hogy Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt vezetője fogja képviselni a belpolitikai válság megoldását célzó tárgyalásokon. A Június 30 Front, a Mohamed Murszi államfő vezette iszlamistákkal szemben fellépő legfontosabb ellenzéki pártok és mozgalmak ernyőszervezete egy nyilatkozatban közölte, hogy el-Baradei lesz a „hangja”, és megbízzák egy „forgatókönyv kidolgozásával”, amelynek a célja a „politikai átmenet” véghezvitele.

A New York Times szerkesztőségi cikkében foglalkozik az egyiptomi eseményekkel, és kijelenti: a demokrácia szempontjából komoly visszaesés volna, ha a hadsereg beavatkozna az eseményekbe. Igaz ez akkor is, ha az ellenzékiek többsége helyeselte a hadsereg szerepvállalását. A mértékadó napilap megállapítja: ha a hadsereg most beleszól a megoldásába, akkor erre minden válság alkalmával jogot formálhatna. Ez azért lenne különösen káros, mert – mint az újság megállapítja – Egyiptomban borítékolhatók kisebb-nagyobb válságok a demokrácia felé vezető úton.

Murszi előtt a New York Times szerint három lehetőség maradt: vagy lemond, vagy megosztja hatalmát, vagy harcba száll annak megőrzéséért. A cikk szerint utóbbi lenne a legrosszabb megoldás.

Hamid Abdel-Szamed Németországban élő egyiptomi politológus úgy gondolja, hogy a hadsereg nem akar diktatúrát kialakítani, csak a további káoszt szeretné megelőzni. (MTI)

A hadsereg főparancsnoka, Abdel-Fattah asz-Szíszi tábornok hétfőn ultimátumot intézett az ország politikai erőihez. A hadsereg főparancsnoka közölte, hogy ha a szemben álló felek nem állapodnak meg 48 órán belül az egyiptomi nép követeléseinek teljesítéséről, a hadsereg megvalósítja „a jövőre vonatkozó saját menetrendjét”. Amerikai gyártmányú Apache katonai helikopterek köröztek kedd délután Kairó fölött, ahol a Tahrír téren több ezer tüntető gyűlt össze, hogy folytassa a tiltakozást Murszi hatalmon maradása ellen.

A hatalmas egyiptomi kormányellenes megmozdulások nyomán kezd aggályossá válni a stratégiai fontosságú Szuezi-csatorna biztonsága – vélekedtek keddi helyzetértékelésükben londoni szakelemzők. A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays energiapiaci elemzőstábja szerint a globális energiahordozó-piac számára a nagy kérdés az, hogy a demonstrációk okozhatnak-e fennakadásokat a csatorna forgalmában. A ház adatai szerint a globális tengeri kereskedelem 8 százaléka, a nyersolajforgalom 4,5 százaléka, a tengeren szállított cseppfolyósított földgáz 14 százaléka áramlik át a Szuezi-csatornán. A csatorna teljes lezárása nagyon nehéz lenne az egyiptomi hadsereg támogatása nélkül, és nincsenek jelek arra, hogy a hadvezetésnek szándékában állna egy ilyen drasztikus lépés, amivel egyébként égetően szükséges devizabevételektől fosztaná meg az egyiptomi gazdaságot.