Hagyományokra alapozza jövőjét Székelyföld mintafaluja

Sokan még most is úgy gondolják, hogy Erdély egy elmaradott, messzi vidék, festői környezet csupán. A helyi magyaroknak azonban „élni kell”.

Sokan elcsodálkoznának azon a látványon, ami Gyergyóremete központjában fogadja a messziről jött embert. A gyergyói települést a térség egyik „húzófalvának” tartják, s a helyiek méltán lehetnek büszkék e címre. A központ épületei: a Gyergyói-medence egyik legmodernebb, több száz férőhelyes művelődési háza, modern polgármesteri hivatala, az egészségház, s az újonnan átadott turisztikai központ már első blikkre eloszlatja az Erdély-sztereotípiákat.

Ahogy videónkból is kiderült, a tutajozás egykor kenyeret jelentett a remetei családok nagy részének. A fa a vidék egyik legnagyobb kincsének számít ma is, érthető módon a tutajozásnak még mindig nagy nosztalgiája van Gyergyóremetén. Az évente egyszer megrendezett tutajversenyre összegyűlik a falu apraja-nagyja, hogy jókedvvel biztassa a vállalkozó kedvű fiatalokat. Az egykori tutajosdinasztiák leszármazottai pedig örömmel csapnak a hullámok közé, így életben tartanak egy olyan hagyományt, amit a modern kor gyakorlatilag már évtizedekkel ezelőtt halálra ítélt.

Néphagyományainkat ápoljuk, s törekszünk arra, hogy mindez életszerű legyen. Gondolok itt nemcsak a népviseletre vagy a csergekészítésre, hanem a működő vízimalmainkra is – magyarázza Laczkó-Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere.

A település első embere elmondta: a Kárpát-medencében 12 település viseli a remete elnevezést, de ilyen Remete csak egy van. „Mi Remete remete vagyunk. Kendeffy Bonifác, Martinuzzi Fráter Györgynek az íródeákja volt az, aki – miután a kormányzót meggyilkolták – idejött hozzánk, letelepedett itt a Maros bal parti magaslatán, és innen fejlődött ki az a mai Gyergyóremete, ami mára a legerősebb, és úgy gondolom, kicsit húzófalva is a környéknek – szerénytelenség nélkül mondhatom ezt.”

Ezt a gondolatot jól példázza a július közepén felavatott turisztikai központ is. Érintőképernyős monitorokon, látványos kisfilmek segítségével kívánják bemutatni a település múltját és hagyományait. Laczkó-Albert Elemér elmondta, nemcsak ápolják a helyi hagyományokat, hanem igyekeznek mindezt életszerűen tenni. A tervek szerint a turisztikai központ feladata lesz Gyergyóremete sajtó-PR-munkájának koordinálása, a helyi programok szervezése, ugyanakkor egy digitális archívumot is létrehoznak, amely a polgármester szerint néhány év múlva nagy értéket jelenthet majd a falu életében és a helyiek kollektív tudatában egyaránt. Az archívum létrejöttében nagy szerep jut a SZEMbeszéd társszerzőjének, a gyergyóremetei Nagy Józsefnek, aki az ELTE doktorandusz iskolájának elvégzése után idén költözik vissza szülőfalujába. Józsi kutatásaiból számos anyagot publikáltunk már, egy részlet a II. világháborús kutatási munkájából:

Gyergyóremete közel 10 millió eurós összeget nyert el az európai uniós pályázatokon. Mindez a polgármester szerint a település vonzásképességét növeli, ami csábító lehet a távolabbi egyetemeken diplomázott remetei fiataloknak is. A beszélgetésünk során egyértelműen kiderült, mennyire fontosnak tartják Gyergyóremetén az oktatás kérdését. A közösségi szellem és az összetartás azonban nem csak az egyetemeken tanulókkal való kapcsolattartásban nyilvánul meg.

„Minden iskolaépületünket felújítottuk, most már nyugodtan mondhatom, hogy olyan normális körülmények vannak az iskolában, ahol a gyerekek igazán jól érezhetik magukat. Reális elvárásunk minden tanár, gyerek, és család felé, hogy a tanulásra tegyék a hangsúlyt. Ne legyen fontosabb egy gyerek életében semmi más, mint az, hogy tanuljon, hiszen mindez a javát fogja szolgálni egyénileg is és közösségileg is” – véli Laczkó-Albert Elemér.

A településvezető kiemelte, Gyergyóremete egyik legfontosabb projektje az az integrált pályázat, amiben utakat, csatornát, óvodát, szociális központot és sportpályát építettek. Hozzátette, az infrastruktúra kiépítése, a mezei és erdei utas pályázat lendületet és kedvet adott a mezőgazdasággal foglalkozóknak is. A távlati célok közt szerepel egy bioetanol-üzem felépítése, amely újabb munkahelyeket teremtene a helyiek számára. Hozzátette, az ásványvizek is Remete erősségei közé sorolhatóak, és ezeket a jövőben gazdasági és turisztikai fejlesztésekben is kamatoztathatják. A tervek közt szerepel ugyanis egy ásványvíztöltő üzem s a régi remetei fürdő hangulatát életre keltő gyógy- és élményfürdő létrehozása is. Laczkó-Albert Elemér hangsúlyozta, a gazdaságfejlesztő pályázatok és projektek mellett alapvető érték a család, így az elkövetkező időben egy családstratégiát is ki kívánnak dolgozni.