Horn Gyulára emlékeztek a szocialisták

Horn Gyulára emlékezett kedden a szocialisták és demokraták európai parlamenti képviselőcsoportja az Európai Parlament (EP) strasbourgi épületében.

Hannes Swoboda, az európai szocialisták frakcióvezetője nagy személyiségnek nevezte a két hete meghalt egykori miniszterelnököt, aki eljutott a kommunizmusból, a diktatúrából a demokráciába. Az osztrák Swoboda felidézte, hogy Bécsben találkozott vele először, amikor Horn külügyminiszter volt. A frakcióvezető rámutatott, hogy Horn és Alois Mock osztrák külügyminiszter együtt vágta át a vasfüggönyt a magyar–osztrák határon, és „ezzel világossá tették, hogy vége Európa megosztottságának, vége a kommunista uralomnak”, erről pedig az Európai Szocialisták Pártjának meg kell emlékeznie.

A frakcióülés részeként megtartott megemlékezésen felszólalt Kovács László, a Horn-kormány egykori külügyminisztere, korábbi uniós biztos is, aki a saját bevallása szerint 29 évet dolgozott együtt Hornnal. Kovács szerint három tényező határozta meg Horn politikai karrierjét, egyrészt a nehéz, szegénységben töltött gyermekkor, amely érzékennyé tette a szegények iránt, másrészt a Szovjetunióban töltött egyetemi évek, amelyek folyamán közvetlen közelről találkozott az ottani valósággal, és Kovács szerint kritikussá is vált azzal szemben, harmadrészt pedig a külügyi pálya, amelynek köszönhetően a nyugati országok demokratikus politikai, gazdasági és társadalmi gyakorlatát ismerhette meg, és amelynek köszönhetően közelebb került az ottani szociáldemokrata pártokhoz.

Kovács szerint már a hetvenes évek második felében érezhető volt, hogy Hornnak meggyőződésévé vált, hogy Magyarország jövője Európához kötődik. Az egykori külügyminiszter felidézte, hogy a Brezsnyev halálát követő hatalmi vákuum lehetőséget adott Magyarország számára, hogy önálló külpolitikát alakítson ki, és megkezdődhetett a közeledés az Európai Gazdasági Közösséghez, amellyel még a KGST és a Varsói Szerződés tagjaként sikerült Magyarországnak megállapodnia a diplomáciai kapcsolatokról, ebben az időszakban sikerült felvenni a diplomáciai kapcsolatot Dél-Koreával, Izraellel és a Vatikánnal.

Kovács László elmondta, Horn Gyulának meghatározó szerepe volt abban, hogy az MSZMP megszűnt, és a tagok töredékéből létrejött a Magyar Szocialista Párt.

Kovács Horn munkásságát úgy összegezte, hogy Horn Gyula volt az a politikus, aki átalakította a pártot, a volt állampártnak egy „kis magját” a demokratikus baloldal részévé tette, bebizonyította, hogy 72 százalékkal is lehet demokratikusan kormányozni, átalakította Magyarországot, átalakította Európát, amikor pedig meghalt, még politikai ellenfeleitől is tiszteletet kapott.

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-küldöttségének vezetője azt mondta, ő 25 évig dolgozott Horn Gyulával, akit a rendszerváltás utáni Magyarország egyetlen munkás miniszterelnökének nevezett. „Hitte, hogy egy 10 milliós országnak nincs más alternatívája, mint a NATO- és EU-tagság” – szögezte le Tabajdi.

Tabajdi feltette a kérdést: mi lenne, ha nem lennénk EU-tagok, mivel így is nehéz rábírni Orbán Viktort, hogy tartsa be az európai alapértékeket. Ezért Tabajdi szerint amikor európai szocialista politikusok, Martin Schulz vagy Swoboda a magyarországi jogállamiság védelmében lépnek fel, akkor valójában Horn hagyatékát őrzik. Tabajdi többször is leszögezte, hogy Horn életművének másik üzenete a közép-európaiság. „A népek közötti megbékélésnek nincs alternatívája” – summázta Tabajdi.

A megemlékezésen szót kért Martin Schulz, az EP szociáldemokrata elnöke is, aki nyíltan beszélt arról, hogy ő, ahogy a teremben szerinte biztosan a legtöbben, nem hívő ember, ezért nem tud a hitben vigaszra lelni, a vallásos emberektől eltérően nem tud „a halál elől a hitbe menekülni”, és arra gondolni, hogy majd egyszer újra találkozunk a halottakkal. A halált végleges elválásnak tekinti, ezért egy elvtárs elvesztése hatalmas teher – mondta Martin Schulz, és elítélte, hogy vannak, akik szerinte meg akarják másítani a történelmet, és bűnözőnek próbálják beállítani Horn Gyulát. „Számomra ő egy kicsit német is volt” – jelentette ki Schulz, majd hozzátette: Horn Gyula nélkül nem lett volna német újraegyesítés. „Ez történelmi igazság” – húzta alá az EP-elnök.

A terem közepén Horn Gyula portréját helyezték el egy asztalon, amely elé egy nemzeti színű szalaggal átkötött koszorút tettek. A fotó várhatóan állandó helyet kap annak a teremnek a falán, ahol az európai szocialisták rendszeresen tartják frakcióülésüket.

A megemlékezés végén az európai szocialisták képviselőcsoportja egyperces néma csenddel adózott Horn Gyula emlékének.