Kelet-európai segítséggel fogná el Snowdent az USA

Az amerikai és az orosz külügyminiszter keddi tárgyalásáról kiszivárgott hírek szerint az USA Kelet-Európán keresztül férkőzne Edward Snowden közelébe.

Venezuela és Bolívia jelezte, megfontolná, hogy menedékjogot adjon a kémkedéssel vádolt amerikai informatikusnak, Edward Snowdennek. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) korábbi munkatársa ellen vádat emeltek hazájában, miután információkat szivárogtatott ki az amerikai szervek titkos adatgyűjtési gyakorlatáról. Az informatikus – aki jelenleg feltehetően a moszkvai Seremetyjevo Nemzetközi Repülőtér tranzitvárójában tartózkodik – a WikiLeaks portál szerint 21 országban kért menedéket, de az Oroszországnak benyújtott kérelmet visszavonta. Európából Ausztriában, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Izlandon, Lengyelországban, Németországban, Norvégiában, Olaszországban, Spanyolországban és Svájcban kért menedéket. Emellett két ázsiai ország – India és Kína – és hat latin-amerikai ország, Bolívia, Brazília, Ecuador, Kuba, Nicaragua és Venezuela hatóságainak juttatott el ilyen kérelmet.

Az európai országok közül Ausztria, valamint a finn, a holland, az ír, a lengyel, a német, a norvég, a spanyol és a svájci hatóságok közölték, hogy nem biztosítanak menedékjogot a kiszivárogtatónak, mert törvényeik szerint külföldről nem lehet menedékjogot kérni. Olaszország közölte, hogy tanulmányozza a kérdést. Franciaország közölte, hogy nem kapott ilyen hivatalos kérelmet, Izland nem reagált. India elutasította a kérelmet, Kína nem volt hajlandó megerősíteni, érkezett-e menedékkérelem hatóságaihoz Snowdentől. Brazíliában a külügyi szóvivő közölte, hogy országa nem nyújt menedéket az amerikai informatikusnak.

Menekültstátus iránti kérelmet a magyar menedékjogról szóló törvény értelmében csak olyan ember adhat be, aki az ország területén tartózkodik – mondta Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője kedden az MTI-nek. Hozzátette, a menedékjogról szóló törvény arról is rendelkezik, hogy egyedi esetekről – azaz arról, hogy bárki bárhol bármikor – menedékkérelmet adott be, nem adható információ.

Rafael Correa ecuadori elnököt idézve azt írta a The Guardian című londoni lap: Ecuador addig nem tudja megvizsgálni Snowden menedékkérelmét, amíg az amerikai nem lép ecuadori területre, de a quitói kormány nem fog segíteni az informatikusnak eljutni az országba. Kubából és Nicaraguából kedd délutánig nem érkezett hivatalos állásfoglalás.

Nicolás Maduro venezuelai elnök védelmébe vette Snowdent. Moszkvában, a földgázexportőr országok találkozóján kijelentette: ideje lenne abbahagyni egy olyan ember szidalmazását, aki „valami nagyon fontosat tett az emberiségért, és megérdemli, hogy megvédje a világ”. Evo Morales bolíviai elnök – aki szintén részt vesz a moszkvai találkozón – azt mondta, országa megfontolná Snowden menedékkérelmét, de egyelőre nem érkezett ilyen kérelem a hatóságokhoz.

Szóba került Edward Snowden ügye az amerikai és az orosz külügyminiszter keddi tárgyalásán, de a felek nem árulták el, megállapodtak-e valamiben. John Kerry és Szergej Lavrov a Borneó szigetének északi partján fekvő apró szultánság, Brunei fővárosában tárgyalt egymással, ahol az ázsiai országok találkozóján vettek részt. Az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökség azt írta, hogy a több mint másfél órás találkozón nem került szóba a téma, az amerikai külügyminiszter viszont elmondta újságíróknak, hogy röviden beszéltek róla. Közlése szerint felvetette az amerikai aggodalmakat tárgyalópartnerének, de az ügy részleteit nem vitatták meg. Arról beszéltek, az eset hogyan illeszkedik az amerikai–orosz viszonyba.

Nevük elhallgatását kérő amerikai tisztségviselők azt mondták, Washington igyekszik meggyőzni Moszkvát, egyezzen bele, hogy Snowden szabadon távozhasson egy harmadik – valószínűleg kelet-európai – országba, amely kiadná a volt titkosszolgálati informatikust az Egyesült Államoknak.