A kormányfő ezt levélben hozta nyilvánosságra szombat este Facebook-oldalán. „Vannak olyan időszakok, amikor egy miniszterelnöknek olyan döntést kell hoznia, amely szembemegy a közvéleménnyel, ha a lépés fontos az állam számára. Nagyon nehéz döntés volt – írta. – A foglyok elengedése egyúttal próbája annak, hogy olyan palesztin féllel állunk-e szemben, amely valóban akarja a velünk fennálló konfliktus végét, hasonlóan hozzánk.”
Az izraeli kabinet vasárnapi ülésén jóváhagyta a foglyok szabadon engedését. A szabadon bocsátás négy szakaszban folyik majd, több hónapra elnyújtva, és minden egyes szakasz előfeltétele a béketárgyalásokon való előrehaladás.
A kormány heves vita után hozta meg a döntést. A tanácskozás egy óra késéssel kezdődött, mert Netanjáhú biztos akart lenni benne: a kormánytagok támogatják a lépést. 13:7 arányban, két tartózkodással szavazták meg a javaslatot. Állítólag a Netanjáhú vezette Likud két minisztere is a szabadon engedés ellen szavazott.
Egy palesztin lista szerint olyan foglyokról van szó, akik eddig 19–30 évet ültek, méghozzá izraeliek elleni véres merényletekben való közreműködésért. A hivatalos listát egyelőre nem hozták nyilvánosságra, a média azonban úgy tudja, olyanok is szerepelnek rajta, akik annak idején izraeli nőket és gyerekeket öltek meg.
Az izraeli kabinet egyébként vasárnapi ülésén egy olyan politikust nevezett ki washingtoni nagykövetté, akit az amerikai republikánusokhoz, a jelenlegi washingtoni kormányzat ellenfeleihez fűznek szoros szálak, és aki a palesztin–izraeli tárgyalások ügyében a keményvonalasokhoz, a héjákhoz tartozik. Ron Dermer – aki Netanjahu egyik közeli tanácsadója – kiszivárgott diplomáciai táviratok szerint nem hiszi, hogy Mahmúd Abbász palesztin elnök valóban partner lenne a béke megteremtésében. A kétállami megoldásról, azaz egy zsidó és egy palesztin állam egymás mellett éléséről pedig a múltban azt mondta: „gyerekes megoldás egy komplex problémára”.
A béketárgyalások három év utáni felújítását Szilvan Salom energiaügyi miniszter jelentette be csütörtökön. Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivője erre reagálva hangsúlyozta, hogy a palesztin küldöttség készen áll. Washingtonban valószínűleg Cipi Livni izraeli igazságügyi miniszter és főtárgyaló, Jichák Molho, a kormányfő küldöttje, illetve Száeb Erekát palesztin főtárgyaló ül majd asztalhoz.
A washingtoni megbeszéléseken szó lesz arról a népszavazási törvényjavaslatról is, amely szerint a kormány a jövőben köteles kikérni az izraeliek véleményét egy esetleges békeegyezménnyel kapcsolatban. Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy a palesztinok előzetes feltételek nélkül üljenek tárgyalóasztalhoz, míg a másik fél kulcsfontosságúnak tartja a leendő palesztin állam határainak mielőbbi meghúzását.
