A New York-i emberi jogi szervezet, a Human Rights Watch (Emberjogi Figyelő) július 4-én terjedelmesebb sajtóanyagában helyezte ismét kilátásba, hogy Magyarországgal szemben az Európai Unió „nukleáris opciójának” nevezett 7-es cikkelyt, azaz a szavazatmegvonást alkalmazhatják. Daniel Cohn-Bendit zöldpárti társelnök európai parlamenti (EP) frakciójának tagja, Rui Tavares portugál jelentéstevő is többször hivatkozott a HRW Magyarországot elítélő szövegeire.
A sajtószöveg kapcsolattartóként nevezte meg a szervezet New York-i központjában dolgozó Veronika Szente Goldstont is. Szente Goldston, a szervezet Európa- és Közép-Ázsia-felelőse június 28-án az uniós Euobserver.com hírportálon Magyarország: Európának a jogok iránti elkötelezettségének tesztje főcímmel, s Magyarország zavaró teljesítménye a jogok terén Európát próbára teszi alcímmel megjelent cikkében – az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) volt sajtófelelőséhez, a korábbi szabad demokrata politikushoz, Haraszti Miklóshoz hasonlóan – hazánkat a közép-ázsiai diktatúrákhoz hasonlította.
A Magyar Nemzet azt kérte Szente Goldstontól, hogy archívumukból küldje át azokat a jelentéseket vagy jelentést, amelyeket vagy amelyet szervezete 2006 őszén adott ki a Gyurcsány-kormány idején elkövetett rendőri brutalitásokról.
Az amerikai központú szervezet május 16-án a Magyarország „helytelen útjáról” kiadott jelentésében egyébként hosszabban elidőzik a Klubrádiót és a Népszavát ért sérelmek miatt, mint például azért, mert nem kapnak elég hirdetést. Az Európa–Közép-Ázsia-felelőstől azt is megkérdezte a lap, mit gondol arról, hogy egy közvélemény-kutatásban a megkérdezettek többsége a Tavares-jelentésben felsorolt kifogásokat, vagy azt tartaná jogai súlyosabb megsértésének, ha kilövik a szemét. Azt is megkérdezte a Magyar Nemzet, nem túlzás-e Magyarországot olyan térség országaival összehasonlítani, ahol az olyan bírálókat, mint Szente Goldston, akár forró vízzel teli üstbe dobva főzhetik meg.
Veronika Szente Goldston válaszában kifejtette, 2006-ban még nem volt olyan kutatócsoportjuk, amely Magyarországgal foglalkozott volna, és ezért nem adtak ki anyagot az akkori eseményekről. Arra a viszonkérdésre, hogy akkoriban kapcsolatban álltak-e a – szintén jogvédőkként ismert – Magyar Helsinki Bizottsággal, a válasz igen volt.
(Lovas István)
