A hetvenes éveiben járó El-Beblávi nemzetközileg ismert, tapasztalt közgazdász, aki 2011-ben töltötte be a pénzügyminiszteri posztot a Hoszni Mubarak megbuktatása után alakult első kormányban. Azért mondott le, mert a katonaság megtámadott egy tiltakozó menetet és megölt 26, jórészt keresztény tüntetőt. Az Egyiptomi Szociáldemokrata Párt alapító tagja.
A Muzulmán Testvériség utáni második legerősebb egyiptomi iszlamista párt, az an-Núr közölte, hogy támogatja El-Beblávi kinevezését, el-Baradeiről azonban még nem döntött.
Újabb országos tüntetésekre szólított fel a megbuktatott elnököt, Mohamed Murszit támogató Muzulmán Testvériség mozgalom és iszlamista szövetségesei hétfő este. Az egyiptomi biztonsági erők kedden 650 embert vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy részt vettek az előző napi fegyveres incidensekben. A főügyész nyomozást rendelt el ügyükben.
Közben az amerikai külügyminisztérium „maximális visszafogottságra” szólította fel az egyiptomi hadsereget, Jennifer Psaki külügyi szóvivő egyúttal békés demonstrálásra szólította fel a tiltakozókat is. Kijelentette azt is: az Egyesült Államok bátorítónak tartja az egyiptomi ideiglenes államfőnek a választásokkal kapcsolatban meghirdetett menetrendjét.
A Nobel-békedíjas diplomata, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) volt főigazgatója a külügyekért fog felelni a kormányban. Az ő miniszterelnöki kinevezését éppen az an-Núr vétózta meg, mert az iszlamisták túlságosan liberálisnak és világiasnak tartják. A párt megakadályozta egy másik jelölt kinevezését is.
A kormányfő kinevezésével párhuzamosan a hadsereg vezetője figyelmeztette a pártokat, hogy tartózkodjanak a politikai „manőverezéstől”. Abdel-Fattah esz-Szíszi tábornok a televízióban olvasta fel a nyilatkozatot, amely szerint „a nemzet jövője túlságosan fontos és szent” ahhoz, hogy manőverezéssel akadályozzák. Az üzenet szemmel láthatólag az an-Núrnak szólt.
Eközben az ideiglenes államfő menetrendet állított fel az új parlamenti és elnökválasztás megtartására, illetve az alkotmány módosítására. A kedd reggel kiadott rendelet szerint Egyiptomban két héten belül két bizottság alakul, amely négy hónapon belül javaslatot tesz az iszlamisták által kidolgozott, tavaly decemberben elfogadott, majd a hadsereg által a múlt héten felfüggesztett alkotmány módosítására. Az alkotmányos változtatásokat a javaslat előterjesztése után, egy hónapon belül népszavazáson hagyják jóvá.
A dokumentum szerint a népszavazás után két héttel kiírják a parlamenti választást, amelyet körülbelül jövő február közepén rendeznek meg. Az új parlament megalakulása után kiírják az elnökválasztást.
Mivel Egyiptomnak jelenleg nincs működőképes parlamentje, az államfő törvényhozási jogkörrel ruházta fel magát. Rendelete úgy szól, hogy amíg nem alakul meg az új törvényhozás, az ideiglenes államfő törvényeket alkothat, miután megvitatta őket a majdani kormánnyal, amelynek megalakítása körül napok óta folynak a tárgyalások a fordulatot támogató erők között.
A megbuktatott Mohamed Murszi elnököt támogató Muzulmán Testvériség elutasította a rendeletben foglaltakat. Esszam el-Erian, a Muzulmán Testvériség egyik vezetője úgy vélte: a „puccsisták által kinevezett” Adli Manszúr alkotmányos nyilatkozatával „elbitorolta” a törvényhozó hatalmat.
