Az úgynevezett védelmi fehér könyv sürgeti Kínát, hogy „fogadja el a nemzetközi normákat, és azokkal összhangban járjon el”, kiemelve, hogy Peking sorozatos határsértéseket és egyéb „veszélyes akciókat” követett el a Kelet-kínai-tengeren.
Ez utóbbi megfogalmazás arra a két januári incidensre utal, amelyek során a kínai haditengerészet tűzvezető radart irányított egy japán hadihajóra és egy helikopterre. Kína tagadta, hogy célba vette volna a japán járműveket, de Tokió állításait később az Egyesült Államok is megerősítette.
Peking és Tokió viszonya tavaly szeptemberben egy mindkét ország által magáénak tartott, mindössze hét négyzetkilométeres, lakatlan kelet-kínai-tengeri szigetcsoport hovatartozásával kapcsolatos vita miatt élesedett ki. Habár a vita az elmúlt hónapokban lecsendesedett, a Japán adminisztratív ellenőrzése alá tartozó szárazföld körül azóta szinte naponta járőröznek kínai hajók, amelyek szakértők szerint a japán parti őrség „kifárasztására” törekednek.
A jelentés szerint a Japánt övező destabilizáló tényezők egyre jelentősebb fenyegetést jelentenek, továbbá elfogadhatatlan Észak-Korea atomfegyverkezési és rakétaprogramja is. A dokumentum szerint Phenjan rakétaprogramja az elmúlt év során „új fázisba lépett”. A fehér könyv kitér az orosz, az észak-koreai és a kínai informatikai támadások jelentette veszélyre is.
Japán először adott ki védelmi jelentést azóta, hogy a nacionalistának tartott Abe Sinzó decemberben elfoglalta a kormányfői posztot. Abe egyik fő célja az ország alkotmányának, azon belül a háborút tiltó kilencedik cikknek a módosítása, az önvédelmi haderő „rendes” hadsereggé tétele, valamint a kollektív önvédelem lehetővé tétele Japán számára. A szigetország januárban jelentette be: a következő hónapokban 180 milliárd jent (2,1 milliárd dollárt) kíván fordítani katonai kapacitásának bővítésére.
Ugyanakkor az elődeinél keményvonalasabb Abe színre lépése nem különösebben érződik a jelentésen: Tokió már évek óta panaszkodik Kína agresszivitására a védelmi fehér könyvben. A jelentés abban is igazodik a korábbi évekéhez, hogy az amerikai–japán védelmi szövetség fontosságát hangsúlyozza.
