Moszkvai találkozás I.: békével indultunk a pravoszláv megapoliszba

Kelet-nyugati keresztény találkozás. Barangolás a legnagyobb orosz búcsújáróhelyen. Centikre Szűz Mária köntösének egyik darabjától. Moszkvai riportsorozatunk első része.

Nem túl közismert, de a budapesti Szent István-bazilika falain, sőt Magyarország határain kívül is található Szent István-csontereklye: Erdő Péter 2007 júniusi moszkvai útja alkalmával találkozott II. Alekszij pátriárkával (ő Kirill elődje), akkor adta át neki szent királyunk ereklyéjét, amit a moszkvai Megváltó Krisztus Székesegyházban helyeztek el. Ismert, Istvánt még az 1054-es nagy egyházszakadás előtt avatták szentté, tehát a keleti és a nyugati kereszténység is szentként tiszteli. További Árpád-házi kapcsolódás Moszkva felé, hogy Szent Erzsébet egyenes ági leszármazottja, Erzsébet Fjodorovna II. Miklós cár felesége lett a XIX. század végén.

A látogatásnak voltaképp viszonzó aktusa következett Moszkvában július elején; a három ferencest – Tokár János iskolaigazgatót, Komáromi Előd esztergomi házfőnököt és Hidász Ferenc pasaréti ferences tudóst –, valamint a delegáció élén álló Székely János esztergom–budapesti segédpüspököt az MNO is elkísérte az izgalmas utazásra, amelynek egyik tervezett programpontja a moszkvai pravoszláv egyház fejének, Kirill pátriárkának a meglátogatása volt.

Hogy milyen eredményekkel zárult a nagy kelet-nyugati találkozás, milyen tapasztalatokat cipel a hátán a tapasztalt katonai vezető Lavrenyenko, hogyan lehet bejutni a Kreml olyan részeibe, ahová amúgy nem lehetne, és hogyan élik hétköznapjaikat a moszkvai katolikusok, moszkvai riportsorozatunk következő részeiből kiderül! Szereplőinkkel útközben alaposabban is megismerkedünk.

Az 1054-es nagy egyházszakadás pillanatában megszilárdult a pápa és a bizánci pátriárka kölcsönös kiátkozása, amely 1965-ig tartott. Utóbbi évben, a II. vatikáni zsinat idején a két fél visszavonta a kiátkozást. Ezzel a keleti és nyugati kereszténység kettészakadottsága természetesen nem ért véget, és a vatikáni kapcsolatok helyreállításával is várni kellett még 1990-ig. A magyar katolikus egyház Erdő Péter bíboroson keresztül évek óta élénk párbeszédet folytat a keleti egyház legfelsőbb vezetőivel. 2007-ben Moszkvában fogadta a legnagyobb lélekszámú pravoszláv közösség vezetője, II. Alekszij pátriárka, és noha írásos dokumentumot egyelőre lehetetlen létrehozni (tucatnyi kvázi nemzeti pravoszláv egyház van, szemben az egységes római egyházzal), az évenkénti fórumért azóta is mindent megtesz az európai bíborostestület magyar vezetője. A mostani moszkvai útra a katolikus egyház vezetője Székely János esztergom–budapesti segédpüspököt delegálta.

Az ortodoxia elutasítja a pápai primátust és tévedhetetlenséget, elutasítja, hogy a Szentlélek az Atya isteni személyén kívül a Fiútól is származik, elveti az Isten szoborábrázolását, a tisztítótűz, valamint a szeplőtelen fogantatás kérdésében viszont van jó néhány önellentmondás a tanításában – és akkor az úgynevezett autokefál (rész)egyházak Rómához fűződő sokszínű hozzáállásáról még nem is beszéltünk. Egységes központi irányítása tehát nincsen.