A mostani, első választási fordulóban 27 jelölt indult. A legtöbb szavazatot szerző két politikus vesz majd részt az augusztus 11-ei második fordulóban. A három legfőbb esélyes Boubacar Keita és Modibo Sidibé volt miniszterelnökök, illetve Soumaila Cissé korábbi pénzügyminiszter.
Az elnökválasztásnak az a tétje, hogy helyreállítsa a törvényes, alkotmányos rendet a 2012. márciusi puccs után. Az ezt követő zűrzavaros időkben került Mali északi része – eleinte a tuareg népcsoporttal együttműködve, majd azt is háttérbe szorítva – különböző, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel szövetséges iszlamista csoportosulások uralma alá. Ez utóbbiak később megindultak dél felé, az egész ország elfoglalására. Ezt hárította el Franciaország január eleji katonai beavatkozása. A franciáknak – s néhány más afrikai állam később csatlakozó csapatainak – sikerült visszafoglalniuk Mali északi körzeteit, a nemzetközi közösség pedig nem tiltakozott a francia beavatkozás ellen, mert félő volt, hogy az iszlamisták Malit az al-Kaida egyfajta hátországává változtatják Afrika közepén.
Párizs igyekszik mihamarabb kivonni katonáit az országból, s ehhez elengedhetetlen a törvényes állapotok helyreállítása, ezt szolgálja a mostani elnökválasztás. A helyzet egyébként korántsem rózsás. Noha a 6,9 millió mali választópolgár 85 százaléka megkapta a szavazásra jogosító igazolást, az ország északi részén még mindig csak akadozva működik a közigazgatás, s mintegy félmillió ember továbbra is lakóhelyétől távol, menekültként él. Az egyik iszlamista csoport pedig előre figyelmeztetett: le fog csapni a szavazóhelyiségekre. Utóbbiak biztonságára a helyi rendőrség mellett a franciáktól a békefenntartás feladatát átvevő ENSZ-erő, a Minusma mintegy 6300 afrikai katonája és a még az országban állomásozó 3200 francia fegyveres ügyel.
