Az MT úgy látja, Moldova ebből a szempontból akár a két érdekszféra – a nyugati és az orosz – közötti küzdelem kísérleti terepeként is tekinthető. Míg az EU-barát erők a Romániához és azon keresztül az unióhoz való közeledést támogatják, addig a Vladimir Voronin vezette kommunisták továbbra is Moszkva kegyeit keresik, és vehemensen elutasítják a Romániához való közeledést – olvasható az elemzésben.
Basescu részéről immár megszokott, hogy szívesen penget a nemzeti érzelmű, egyesüléspárti románok és moldovaiak füle számára kedves húrokat, amikor a két ország kapcsolatainak lehető legszorosabbra fűzéséről beszél – emelte ki a politikaelemző intézet, de úgy látják, hogy Románia a hangzatos, nemzetieskedő szólamok esetére sem lenne képes vállalni a Pruton túli ország gazdasági talpra állítását, amikor a magáéval sem boldogul.
Szerintük a moldovai EU-csatlakozás szorgalmazása sem annyira az önzetlen segítség, mint a geopolitikai pragmatizmus jele. Románia jelenleg az EU periferikus állama, jelentős külső határszakasszal az orosz érdekszférával. Ha sikerülne Moldovát bejuttatni az EU-ba, abból a szempontból fellélegezhetne a román állam, hogy már nem lenne akkora szakaszon közvetlen szomszédságban EU-n kívüli, bizonytalan kötődésű régiókkal, és a külső uniós határok védelmének terhe sem az ő vállait nyomná.
Az MT szerint az esetleges román–moldáv egyesülés tehát egyelőre esélytelen, csak hosszú távon elképzelhető, abban az esetben, ha Moldova útja végül valóban az EU-ba vezet, és ott sikerül annyira megerősödnie gazdaságilag, hogy Románia számára ne jelentsen vállalhatatlan terhet. Ehhez azonban először meg kell oldania a konfliktust a szakadár Transznisztriával – itt az optimális megoldás az lenne, ha elengedné a Dnyeszteren túli tartományt, amely amúgy sem történelmi része az országnak, és soha nem fogadná el, hogy Nagy-Románia része legyen – derül ki az elemzésből.
