Snowden miatt utálják az USA-t

Snowden olyan mértékű Amerika-ellenességet gerjesztett a világban, amelyre a tíz évvel ezelőtt megindított iraki háború óta nem volt példa.

Eközben a washingtoni kormány jobboldali bírálói hangoztatni kezdték: Obama elnök külpolitikájának gyengeségét mutatja, hogy nem tudta elérni Snowden kiadatását. „Senki nem tart ettől a fickótól” – fogalmazott Obamára utalva Eliot Cohen, George W. Bush volt tanácsadója.

Az Egyesült Államokon kívül a kiszivárogtatások nyomán újjáéledt az a nézet, milyen veszélyes is a világ, ha azt egy megbízhatatlan szuperhatalom irányítja – olyan hatalom, amely „szunyókált” az Amerika hanyatlásáról dúló vita idején. Washingtont már eddig is komoly bírálatok érték a pilóta nélküli harci repülőgépek (drónok) elterjedt alkalmazása miatt, a Snowden-ügy pedig ismét súlyos csapást mért az ország nemzetközi megítélésére.

Latin-Amerikában számos ország felháborodását fejezte ki amiatt, hogy nemrég Bécsben az Evo Morales bolíviai elnököt szállító repülőgépnek kényszerpihenőt kellett tartania azon gyanú miatt, hogy Snowden is a gépen tartózkodik. Az amerikaiak titkos információgyűjtése felháborodást váltott ki Brazíliában is, egy olyan térségben, ahol egyébként is erősek az Amerika-ellenes érzelmek.

Néhány ország kormányának pedig kapóra jött Snowden kálváriája, mert a közvéleményt erősen foglalkoztató ügy fejleményei elterelték a figyelmet a belpolitikai problémákat feszegető vitákról. Francois Hollande francia elnök például – akinek a népszerűségi mutatója jelentősen zuhant az utóbbi időben – sietett határozottan elítélni a titkos adatgyűjtést, és „elfogadhatatlannak” nevezte az amerikai gyakorlatot.

Még ha megkínoznák sem adna ki olyan információkat Edward Snowden, amelyekkel ártana a saját nemzetének – olvasható az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja és egy volt amerikai szenátor közötti levelezésben, amelyet a The Guardian című brit napilap tett közzé honlapján.

Az amerikai titkos adatgyűjtésről információkat kiszivárogtató Snowden arra az e-mailre válaszolva állította ezt, amelyet a washingtoni szenátusban 12 éven át – 1979 és 1990 között – tevékenykedő Gordon Humphrey küldött neki. Humphrey szenátorként tagja volt a külügyi, jogi és fegyveres erők bizottságának is. New Hampshire egykori republikánus szenátora hétfőn keltezett levelében annak a véleményének adott hangot, hogy Snowden helyesen cselekedett, amennyiben kiszivárogtatása nem jelent veszélyt a hírszerzés munkatársaira.

Az informatikus válaszlevelében leszögezte: „egyetlen titkosszolgálatnak – beleértve a sajátunkat is – sincs meg a képessége arra, hogy felszínre hozza azokat a titkokat, amelyeket továbbra is védek. Jóllehet a média nem jelentette, a DIA-nál (Védelmi Hírszerző Ügynökség) az egyik szakterületem az volt, hogy megtanítsam az embereinket arra, hogyan óvják meg az ilyen információt a leleplezéstől még a legfenyegetőbb kémelhárítási környezetben is (név szerint Kínában).

Nyugodt maradhat afelől, hogy nem tudnak kiszedni belőlem ilyen információt, még kínzással sem” – hangsúlyozta Snowden. Az informatikus leszögezte: a kiszivárogtatással az a szándéka, hogy tájékoztassa az embereket arról, amit a nevükben tesznek és arról, amit ellenük. „Nem szolgáltattam ki olyan információt, amely árthatna a népünknek – legyen szó ügynökökről vagy bárkiről – és nem is áll szándékomban ilyet tenni” – írta Snowden.