Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja az utóbbi hetekben részleteket hozott nyilvánosságra az Egyesült Államok globális megfigyelési eljárásairól, mozgósítva ezzel a kínai és az orosz közvéleményt. Azóta Európában is sikerült komoly felhördülést keltenie az uniós hivatalokban zajló lehallgatásokról szóló információkkal, legutóbb pedig Latin-Amerikában keltett nemzetközi botrányt kiszivárogtatott dokumentumaival.
Az informatikus által nyilvánosságra hozott iratok szerint az Egyesült Államok a brazíliai telekommunikációs eszközök használatával hatalmas mennyiségű adathoz jutott hozzá, és kémkedést folytatott a térségbeli kormányok háza táján. A pénzügyi válság óta most először tűnik úgy, hogy az amerikai gazdaság erőre kapott, viszont a Snowden-ügy miatt az Egyesült Államokra ismét kezdenek úgy tekinteni a világban, mint egy pökhendi szuperhatalomra, amely egyszerűen félresöpri a kisebb országokat. „A hideg futott végig a hátamon, amikor megtudtuk, hogy mindannyiunk után kémkednek” – mondta Cristina Fernández argentin elnök.
Snowden kedden ideiglenes menedéket kért Oroszországban azzal a céllal, hogy később Dél-Amerikába tudjon utazni. „Hontalanná és üldözötté váltam amiatt, hogy nyilvánosságra hoztam a politikai nézeteimet” – írta Snowden egy közleményben, amelyet később a WikiLeaks adott közre. A kiszivárogtató portál szerint az amerikai informatikus úgy tervezi, végső úti célja Venezuela lesz.
Vlagyimir Putyin megszólalt Snowden-ügyben azután, hogy az informatikus kedden benyújtotta ideiglenes menedékre vonatkozó kérelmét az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálatnak. „Az orosz–amerikai államközi kapcsolatok sokkal fontosabbak, mint a titkosszolgálatok civakodása – jelentette ki szerdán az orosz államfő az NSA volt alkalmazottjának ügyében folyó vitára utalva. – Független állam vagyunk, független a külpolitikánk is.”
A Snowden-ügyre egészen eltérő módon reagáltak az Egyesült Államokban, illetve a világ más részein. A kiszivárogtatások nyomán az amerikai médiában ugyan megindult a vita a hírszerzés titkos adatgyűjtési gyakorlatáról, ám az egyértelmű politikai következményeket megakasztotta, hogy Snowden „kokettálni” kezdett több olyan ország kormányával, amely köztudottan ellenséges viszonyban van Washingtonnal. Ez a fejlemény arra késztette a kongresszus több, eredetileg Snowdennel szimpatizáló tagját, hogy elítélje a volt NSA-alkalmazott cselekedetét.
Eközben a washingtoni kormány jobboldali bírálói hangoztatni kezdték: Obama elnök külpolitikájának gyengeségét mutatja, hogy nem tudta elérni Snowden kiadatását. „Senki nem tart ettől a fickótól” – fogalmazott Obamára utalva Eliot Cohen, George W. Bush volt tanácsadója.
Az Egyesült Államokon kívül a kiszivárogtatások nyomán újjáéledt az a nézet, milyen veszélyes is a világ, ha azt egy megbízhatatlan szuperhatalom irányítja – olyan hatalom, amely „szunyókált” az Amerika hanyatlásáról dúló vita idején. Washingtont már eddig is komoly bírálatok érték a pilóta nélküli harci repülőgépek (drónok) elterjedt alkalmazása miatt, a Snowden-ügy pedig ismét súlyos csapást mért az ország nemzetközi megítélésére.
Latin-Amerikában számos ország felháborodását fejezte ki amiatt, hogy nemrég Bécsben az Evo Morales bolíviai elnököt szállító repülőgépnek kényszerpihenőt kellett tartania azon gyanú miatt, hogy Snowden is a gépen tartózkodik. Az amerikaiak titkos információgyűjtése felháborodást váltott ki Brazíliában is, egy olyan térségben, ahol egyébként is erősek az Amerika-ellenes érzelmek.
Néhány ország kormányának pedig kapóra jött Snowden kálváriája, mert a közvéleményt erősen foglalkoztató ügy fejleményei elterelték a figyelmet a belpolitikai problémákat feszegető vitákról. Francois Hollande francia elnök például – akinek a népszerűségi mutatója jelentősen zuhant az utóbbi időben – sietett határozottan elítélni a titkos adatgyűjtést, és „elfogadhatatlannak” nevezte az amerikai gyakorlatot.
Még ha megkínoznák sem adna ki olyan információkat Edward Snowden, amelyekkel ártana a saját nemzetének – olvasható az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja és egy volt amerikai szenátor közötti levelezésben, amelyet a The Guardian című brit napilap tett közzé honlapján.
Az amerikai titkos adatgyűjtésről információkat kiszivárogtató Snowden arra az e-mailre válaszolva állította ezt, amelyet a washingtoni szenátusban 12 éven át – 1979 és 1990 között – tevékenykedő Gordon Humphrey küldött neki. Humphrey szenátorként tagja volt a külügyi, jogi és fegyveres erők bizottságának is. New Hampshire egykori republikánus szenátora hétfőn keltezett levelében annak a véleményének adott hangot, hogy Snowden helyesen cselekedett, amennyiben kiszivárogtatása nem jelent veszélyt a hírszerzés munkatársaira.
Az informatikus válaszlevelében leszögezte: „egyetlen titkosszolgálatnak – beleértve a sajátunkat is – sincs meg a képessége arra, hogy felszínre hozza azokat a titkokat, amelyeket továbbra is védek. Jóllehet a média nem jelentette, a DIA-nál (Védelmi Hírszerző Ügynökség) az egyik szakterületem az volt, hogy megtanítsam az embereinket arra, hogyan óvják meg az ilyen információt a leleplezéstől még a legfenyegetőbb kémelhárítási környezetben is (név szerint Kínában).
Nyugodt maradhat afelől, hogy nem tudnak kiszedni belőlem ilyen információt, még kínzással sem” – hangsúlyozta Snowden. Az informatikus leszögezte: a kiszivárogtatással az a szándéka, hogy tájékoztassa az embereket arról, amit a nevükben tesznek és arról, amit ellenük. „Nem szolgáltattam ki olyan információt, amely árthatna a népünknek – legyen szó ügynökökről vagy bárkiről – és nem is áll szándékomban ilyet tenni” – írta Snowden.
