Snowden miatt utálják az USA-t

Snowden olyan mértékű Amerika-ellenességet gerjesztett a világban, amelyre a tíz évvel ezelőtt megindított iraki háború óta nem volt példa.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja az utóbbi hetekben részleteket hozott nyilvánosságra az Egyesült Államok globális megfigyelési eljárásairól, mozgósítva ezzel a kínai és az orosz közvéleményt. Azóta Európában is sikerült komoly felhördülést keltenie az uniós hivatalokban zajló lehallgatásokról szóló információkkal, legutóbb pedig Latin-Amerikában keltett nemzetközi botrányt kiszivárogtatott dokumentumaival.

Az informatikus által nyilvánosságra hozott iratok szerint az Egyesült Államok a brazíliai telekommunikációs eszközök használatával hatalmas mennyiségű adathoz jutott hozzá, és kémkedést folytatott a térségbeli kormányok háza táján. A pénzügyi válság óta most először tűnik úgy, hogy az amerikai gazdaság erőre kapott, viszont a Snowden-ügy miatt az Egyesült Államokra ismét kezdenek úgy tekinteni a világban, mint egy pökhendi szuperhatalomra, amely egyszerűen félresöpri a kisebb országokat. „A hideg futott végig a hátamon, amikor megtudtuk, hogy mindannyiunk után kémkednek” – mondta Cristina Fernández argentin elnök.

Snowden kedden ideiglenes menedéket kért Oroszországban azzal a céllal, hogy később Dél-Amerikába tudjon utazni. „Hontalanná és üldözötté váltam amiatt, hogy nyilvánosságra hoztam a politikai nézeteimet” – írta Snowden egy közleményben, amelyet később a WikiLeaks adott közre. A kiszivárogtató portál szerint az amerikai informatikus úgy tervezi, végső úti célja Venezuela lesz.

Vlagyimir Putyin megszólalt Snowden-ügyben azután, hogy az informatikus kedden benyújtotta ideiglenes menedékre vonatkozó kérelmét az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálatnak. „Az orosz–amerikai államközi kapcsolatok sokkal fontosabbak, mint a titkosszolgálatok civakodása – jelentette ki szerdán az orosz államfő az NSA volt alkalmazottjának ügyében folyó vitára utalva. – Független állam vagyunk, független a külpolitikánk is.”

A Snowden-ügyre egészen eltérő módon reagáltak az Egyesült Államokban, illetve a világ más részein. A kiszivárogtatások nyomán az amerikai médiában ugyan megindult a vita a hírszerzés titkos adatgyűjtési gyakorlatáról, ám az egyértelmű politikai következményeket megakasztotta, hogy Snowden „kokettálni” kezdett több olyan ország kormányával, amely köztudottan ellenséges viszonyban van Washingtonnal. Ez a fejlemény arra késztette a kongresszus több, eredetileg Snowdennel szimpatizáló tagját, hogy elítélje a volt NSA-alkalmazott cselekedetét.

Eközben a washingtoni kormány jobboldali bírálói hangoztatni kezdték: Obama elnök külpolitikájának gyengeségét mutatja, hogy nem tudta elérni Snowden kiadatását. „Senki nem tart ettől a fickótól” – fogalmazott Obamára utalva Eliot Cohen, George W. Bush volt tanácsadója.

Az Egyesült Államokon kívül a kiszivárogtatások nyomán újjáéledt az a nézet, milyen veszélyes is a világ, ha azt egy megbízhatatlan szuperhatalom irányítja – olyan hatalom, amely „szunyókált” az Amerika hanyatlásáról dúló vita idején. Washingtont már eddig is komoly bírálatok érték a pilóta nélküli harci repülőgépek (drónok) elterjedt alkalmazása miatt, a Snowden-ügy pedig ismét súlyos csapást mért az ország nemzetközi megítélésére.

Latin-Amerikában számos ország felháborodását fejezte ki amiatt, hogy nemrég Bécsben az Evo Morales bolíviai elnököt szállító repülőgépnek kényszerpihenőt kellett tartania azon gyanú miatt, hogy Snowden is a gépen tartózkodik. Az amerikaiak titkos információgyűjtése felháborodást váltott ki Brazíliában is, egy olyan térségben, ahol egyébként is erősek az Amerika-ellenes érzelmek.

Néhány ország kormányának pedig kapóra jött Snowden kálváriája, mert a közvéleményt erősen foglalkoztató ügy fejleményei elterelték a figyelmet a belpolitikai problémákat feszegető vitákról. Francois Hollande francia elnök például – akinek a népszerűségi mutatója jelentősen zuhant az utóbbi időben – sietett határozottan elítélni a titkos adatgyűjtést, és „elfogadhatatlannak” nevezte az amerikai gyakorlatot.

Még ha megkínoznák sem adna ki olyan információkat Edward Snowden, amelyekkel ártana a saját nemzetének – olvasható az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja és egy volt amerikai szenátor közötti levelezésben, amelyet a The Guardian című brit napilap tett közzé honlapján.

Az amerikai titkos adatgyűjtésről információkat kiszivárogtató Snowden arra az e-mailre válaszolva állította ezt, amelyet a washingtoni szenátusban 12 éven át – 1979 és 1990 között – tevékenykedő Gordon Humphrey küldött neki. Humphrey szenátorként tagja volt a külügyi, jogi és fegyveres erők bizottságának is. New Hampshire egykori republikánus szenátora hétfőn keltezett levelében annak a véleményének adott hangot, hogy Snowden helyesen cselekedett, amennyiben kiszivárogtatása nem jelent veszélyt a hírszerzés munkatársaira.

Az informatikus válaszlevelében leszögezte: „egyetlen titkosszolgálatnak – beleértve a sajátunkat is – sincs meg a képessége arra, hogy felszínre hozza azokat a titkokat, amelyeket továbbra is védek. Jóllehet a média nem jelentette, a DIA-nál (Védelmi Hírszerző Ügynökség) az egyik szakterületem az volt, hogy megtanítsam az embereinket arra, hogyan óvják meg az ilyen információt a leleplezéstől még a legfenyegetőbb kémelhárítási környezetben is (név szerint Kínában).

Nyugodt maradhat afelől, hogy nem tudnak kiszedni belőlem ilyen információt, még kínzással sem” – hangsúlyozta Snowden. Az informatikus leszögezte: a kiszivárogtatással az a szándéka, hogy tájékoztassa az embereket arról, amit a nevükben tesznek és arról, amit ellenük. „Nem szolgáltattam ki olyan információt, amely árthatna a népünknek – legyen szó ügynökökről vagy bárkiről – és nem is áll szándékomban ilyet tenni” – írta Snowden.