Ha bebizonyosodik, hogy egy cég alkalmazottai „munkaadóik érdekében és megbízásából\" szegték meg a törvényt, az az egész vállalat bűnügyi felelősségre vonását jelentheti. Ez olyan fegyver, mely akár végzetes hatású is lehet: legutóbb 2002-ben alkalmazták, a vállalati visszaélések állatorvosi lovának számító Enron-ügyben, akkor a beperelt könyvvizsgáló cég, az Arthur Andersen szinte azonnal összeomlott. A gazdasági válság kirobbanása óta még egyetlen pénzintézetnek sem kellett ilyen komoly vádakkal szembenéznie, a hatóságok általában az egyes „eltévelyedett” bankárokat fogták perbe. A manhattani ügyészség azonban most hatrendbeli csalás vádjával a Wall Street egyik legsikeresebb fedezeti alapja, a SAC Capital ellen indított eljárást, a cég helyzete pedig kifejezetten sötétnek tűnik.
„A SAC-nál 1999 és 2010 között rendszerszerűen folyt a bennfentes kereskedelem, a cég egyszerűen vonzott mindenkit, aki meg akarta játszani a piacokat” – fogalmazott Preet Bharara államügyész a vádak bejelentésekor. Bharara állítása nem tűnik túlzásnak az ismertetett bizonyítékok alapján. A cég belső levelezésében szó esik például egy bankárról, aki „fekete előny” birtokában van – azaz tud valami olyat egy nagyvállalatról, aminek révén szinte biztosan komoly nyereségre lehet szert tenni. Egy másik alkalmazottat már egyszer el is ítélték bennfentes kereskedelemért, a SAC mégis tárt karokkal fogadta. Egy harmadik személyről elmondták, hogy remek fickó, és ráadásul jól ismeri az egyik nagy ipari vállalat vezetőjét is – és mindez persze csak a bizonyíték-jéghegy csúcsa. Az már csak hab a tortán, hogy jelenleg pénzügyi csalás miatt eljárás folyik nyolc egykori SAC-bankár ellen is, akik közül hat már jelezte, hajlandó együttműködni a kormányzattal egykori munkaadója ellen.
A SAC szénája tehát igen rosszul áll, nem csoda, hogy a vállalat az USA két legjobb ügyvédi irodájának hat jogászát bízta meg védelmével. A hírekre a befektetők is menekülésbe kezdtek: a cég januárban még 15 milliárd dollárral kereskedett, ma már csupán 10 milliárd felett rendelkezik. Nem csoda, hiszen az ügyben a kormányzat elvileg a teljes vállalati vagyon átadását is követelheti, mivel az az illegális haszon beforgatásával „piszkossá” vált – valószínű azonban, hogy az ügyészség megelégszik majd néhány milliárddal plusz a bírsággal, mely akár az 500 millió dollárt is elérheti. A helyzetet nehezíti, hogy a kezelt összeg nagyobb részét a tulajdonos, Steven A. Cohen és még néhány alkalmazott magánvagyona teszi ki. A bűnvádi eljárással egy időben Cohen ellen polgári peres keresetet adtak be; ha bebizonyosodik, hogy ő is részt vett az illegális tevékenységekben, ebből a pénzből is részesülhet az állam.
The New York Times (nytimes.com), Bloomberg (bloomberg.com)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!