Elemzők azonban azt mondják – írja a Reuters –, hogy az Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsának (IENT) korábbi információi nemegyszer megbízhatatlannak bizonyultak, és közléseik nyilvánvaló politikai szándékot követnek.
Az IENT leplezte le 2002-ben a natanzi urándúsítót és az araki nehézvizes létesítményt, viszont 2010-ben egy olyan objektumról számolt be a szervezet, amelyről amerikai tisztségviselők azt mondták, évek óta tudnak róla, és nem nukleáris üzem. Az IENT az Iráni Népi Harcosok Szervezete elnevezésű, hazai ellenzéki csoport politikai szárnya, célja a vallási vezetés megdöntése Iránban. A népi mudzsahedek Szaddám Huszein iraki diktátor erőinek oldalán harcoltak az 1980–88 közötti iraki–iráni háborúban.
Az emigráns szervezet most azt közölte, hogy a Teherántól mintegy 60, Damávand várostól 10 kilométerre lévő új létesítmény építését 2006-ban kezdték el, és az építkezés első fázisát nemrég fejezték be. Hegyekbe vájt négy alagutat és hat nagy csarnokot alakítottak ki. A mudzsahedek „egy év alatt mintegy ötven különböző, állami szervezetekhez tartozó forrástól szereztek megbízható információkat az új és teljesen titkos létesítményről, amely része az iráni nukleáris tervnek” – állítja az IENT, állításához műholdképeket mellékelve. A Reuters szerint azonban a képek nem bizonyítják minden kétséget kizáróan, hogy atomlétesítményről van szó.
Az IENT egyik szóvivője azt mondta: nem tudják, milyen jellegű nukleáris tevékenység folyhat majd ott, de a tervben részt vevő cégek és szakemberek szakmai profilja nukleáris tevékenységre utal. A szervezet megnevezett több ilyen szakembert. A terv főberuházója az Iman Gostaran Mohit cég, amelynek vezetője Mohszen Fahrizade, az atomprogram egyik kulcsfigurája, egyúttal a Forradalmi Gárda elitalakulat egyik parancsnoka.
A damávandi létesítmény építésének második fázisában további 30 alagutat és 30 raktárcsarnokot építenek meg – állítja közleményében az IENT.
A perzsa állam 2009-ben bejelentette, hogy az akkor már meglévő natanzi és fordói urándúsító üzeme mellé további tízet épít, de részleteket nem árult el erről a tervéről. A nyugati hatalmak és Izrael azzal vádolja Teheránt, hogy békés célú nukleáris tevékenységének leple alatt atomfegyver előállítására törekszik. Teherán következetesen tagadja ezt, de nem teszi lehetővé, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség maradéktalanul ellenőrizhesse tevékenységét.
Alig egy hónapja választották meg az új iráni elnököt, Haszan Róhánit, akit elődjéhez, Mahmúd Ahmadinezsádhoz képest mérsékeltnek tartanak. Megválasztása azt a reményt keltette, hogy megoldódhat a Nyugat ellentéte Iránnal az iszlám köztársaság atomhatalmi törekvéseinek kérdésében. 2003-tól 2005-ig Róháni vezette az iráni atomprogramról a nagyhatalmakkal folytatott tárgyalásokat, az IENT szerint azonban „kulcsszerepe volt e program folytatásában”.
