Bő két hónappal a németországi parlamenti választás előtt egész Európa érdeklődéssel figyeli, vajon folytatódik-e az Angela Merkel vezette irányvonal vagy pedig baloldali fordulat következik a világ negyedik legnagyobb gazdaságában. Az előjelek alapján jó esélye van a jobbközép-liberális kormánynak az újrázásra, de a baloldal is jelentős tartalékokkal rendelkezik, ráadásul az elmúlt időszak tartományi választásai nem a Merkel-erők sikereiről szóltak.
Ha most vasárnap rendeznék a németországi parlamenti választást, akkor a kormányzó Kereszténydemokrata–Keresztényszociális Unió (CDU–CSU) és a Szabad Demokrata Párt (FDP) többséget szerezne – derült ki az Allensbach Intézet legfrissebb felméréséből, amelyet a Frankfurter Allgemeine Zeitung közölt. A CDU és a CSU két százalékot erősödött az előző hónaphoz képest, így most a szavazatok 40 százalékára számíthatnak.
Az FDP is folyamatosan erősödik, így egyre nagyobb esélye van arra, hogy átlépje az 5 százalékos küszöböt. A liberálisok jelenleg 6,5 százalékon állnak, amely lényegesen jobb eredmény, mint amit az utóbbi hónapokban mértek nekik. A szociáldemokraták (SPD) 25,5 százaléknyi voksot kapnának, ami csökkenés a korábbi hónaphoz képest. A Zöldek június végén még 14 százalékon álltak, mostanra 12,5 százalékra csökkent a markánsan baloldali ökopárt támogatottsága. A Baloldal nevű párt (Die Linke) 6 százalékon áll, ami szintén csökkenés a korábbi hónaphoz képest.
A jelenlegi kormánykoalíció összességében 46,5, az SPD és a Zöldek 38 pedig százalékon állnak. Az ellenzéki baloldal még akkor is a kormánypártokénál kevesebb szavazatra számíthatna, ha a Linkét is beleszámítjuk az eredményükbe (44 százalék). Az euróellenes Alternatíva Németországért 3,5, a Kalózpárt pedig 2 százalékon áll, így a jelenlegi erőviszonyok alapján nem kerülnének be a parlamentbe.
A ZDF politikai barométere ezzel egy időben arról tájékoztatott, hogy az FDP-nek egyre nagyobb esélye van arra, hogy bejusson a parlamentbe, ami lényegesen megkönnyítené Angela Merkel dolgát a koalíciókötést illetően. A kancellár joggal aggódott amiatt, hogy a liberálisok nem kerülnek be a törvényhozásba, ami akár nagykoalíciót is jelenthetett volna a szocdemekkel. A ZDF kutatása szerint egyébként a CDU–CSU–FDP 47, az SPD–Zöldek és a Baloldal együttesen 46 százalékon állnak, de utóbbival vélhetően egyik erő sem akar közösködni.
Arra a kérdésre, hogy Peer Steinbrücköt, az SPD kancellárjelöltjét vagy pedig Merkelt látnák a kormány élén, a németek 65 százaléka a mostani vezetőt, 27 százaléka pedig a baloldali politikust jelölte meg. Érdekesség, hogy a megkérdezettek 52 százaléka egy SPD–CDU nagykoalíciót, 39 százalék egy SPD–Grüne kormányt, 32 százalék pedig a jelenlegi CDU–FDP felállást preferálná. Ezek az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy könnyen elképzelhető, a választók az utolsó pillanatban a liberálisok ellen fognak voksolni, így a párt hosszú idő után kieshet a törvényhozásból.
