A londoni Heathrow reptéren a hét végén ideiglenesen őrizetbe vett brazil férfinál, David Mirandánál „rendkívül érzékeny dokumentumok voltak, amelyek nyilvánosságra hozása életeket veszélyeztethetett volna” – közölte egy rendőrségi szóvivő, aki hozzátette, hogy a nyomozás megindításáról a Mirandától elkobzott adathordozók előzetes vizsgálata alapján döntöttek.
A The Guardian több cikket is közölt az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), valamint a hasonló profilú brit szolgálat, a GCHQ kiterjedt – és sokak szerint súlyosan törvénysértő – internet-megfigyelési tevékenységéről. A Greenwald által írt leleplező cikkekhez az NSA volt szerződéses munkatársa, Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok szolgáltak forrásként, s a baloldali liberális brit lap további leleplezésekre készült.
A nyomozás megindítása a legfrissebb fordulat abban a hírszerzési botrányban, amely Barack Obama amerikai elnököt a moszkvai Kreml ellen fordította, David Cameron brit miniszterelnök közvetlen munkatársait pedig arra késztette, hogy a The Guardiant rávegyék a birtokában lévő, titkos dokumentumokat tartalmazó adathordozók megsemmisítésére.
Mirandát, aki dokumentumokat szállított a Brazíliában élő Greenwald és Snowden Berlinben dolgozó kapcsolata, Laura Poitras amerikai dokumentumfilmes között, a terrorizmus elleni törvényre hivatkozva vették őrizetbe, s hallgatták ki, majd kilenc óra elteltével vádemelés nélkül szabadon engedték, miután elvettek tőle minden lehetséges adathordozót - a laptopját, a mobiltelefonját, egy számítógépes merevlemezt és több memóriakártyát.
Csütörtöki közleményében a brit rendőrség nem árult el részleteket a Miranda ellen indított bűnügyi vizsgálatról, és a férfi ügyvédje, Gwendolen Morgan újságíróknak azt mondta, nem tudja, milyen alapon indították meg az eljárást. Morgan előzőleg a brit felső bírósághoz fordult, hátha megakadályozhatja, hogy a brit hatóságok átvizsgálják, lemásolják vagy másokkal megosszák a Mirandától elkobzott berendezéseken talált több tízezer dokumentumot.
A kereset célja „a lefoglalt kényes újságírói dokumentumok bizalmasságának védelme” – közölték Miranda jogi képviselői. Egyúttal azzal érveltek, hogy Miranda feltartóztatása súlyosan sértette a férfi emberi jogait, és ezáltal ellentmond az Emberi Jogok Európai Egyezményének is. Két bíró azonban engedélyt adott a hatóságoknak, hogy augusztus 30-áig alaposan átvizsgálják a dokumentumokat, amennyiben az a nemzetbiztonság védelmét vagy bármilyen terrorizmushoz köthető kapcsolat kivizsgálását szolgálja.
A rendőrségi közlemény üdvözölte a bírói döntést, hangoztatva, hogy az „lehetővé teszi a több ezer titkos hírszerzési dokumentumot tartalmazó anyag átvizsgálásának folytatását emberi életek és a nemzetbiztonság érdekében”.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) felügyeletét ellátó titkos bíróság szerint az ügynökség műszaki hibából eredően széles körben megfigyelte az Egyesült Államokon belüli internetes kommunikációt is, és ezzel alkotmánysértést követett el – közölte honlapján csütörtökön a CNN televízió. A CNN a titkos bíróságnak az amerikai kormány által nyilvánosságra hozott három állásfoglalására hivatkozott. A testület (FISC) a külföldi hírszerzés felügyeletére vonatkozó törvény (FISA) alapján végzi tevékenységét. Az NSA feladata pedig a külföldi elektronikus hírszerzés.
John Bates szövetségi kerületi bíró 2011 októberében arra hívta fel a figyelmet, hogy az NSA egymás után három évben is – megkésve – elismerte, hogy olyan, kizárólag belföldi adatokat is gyűjtött, amelyekhez a törvény értelmében nem lehetett volna hozzáférése. A FISC becslése szerint az NSA évi 58 ezer kommunikációról gyűjtött be adatokat „elkerülhetetlen műszaki problémából” adódóan. A bíróság egy 2011 novemberi és egy 2012 szeptemberi állásfoglalása szerint az adatok túlgyűjtéséhez vezető hibákat korrigálták.
