A törvénytervezet a külföldi beruházóval megkötendő új egyezmény elfogadásáról szól, ennek értelmében a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) többségi tulajdonosa több részletben ingyen átadja részvényei 5,69 százalékát a román állam által ellenőrzött kisebbségi tulajdonosnak, így a román állam részesedése eléri a 25 százalékot. A törvénytervezet kiemelt, nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítja a verespataki beruházást.
A kitermelés után a román államot megillető járadékot a törvénytervezet 6 százalékban állapítja meg a Romániában általános 4 százalék helyett. A járadékot a román államnak joga van természetben igényelni.
Verespatakon a kanadai többségi tőkével alapított RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját készül megnyitni, ahol ciántechnológiás eljárással akar 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni. A ciántechnológia miatt Romániában és Magyarországon sokan ellenzik a vitatott beruházást, amelynek kezdeményezője mintegy 15 éve vár a jóváhagyásra.
Az Európai Unió vízvédelmet és vízgazdálkodást szolgáló irányelvei miatt az erdélyi Verespatakon tervezett aranybánya megnyitása, üzemeltetése nem lenne kifizetődő – mondta Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára pénteken a székelyföldi Tusnádfürdőn, a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadásában.
A román kormányfő kijelentette: az aranybánya-beruházás túl fontos ügy ahhoz, hogy a döntést egy személy hozza meg, legyen ő akár miniszter, vezérigazgató vagy miniszterelnök. Kiemelte: erről csak egy intézmény, a parlament hozhat döntést. A miniszterelnök elárulta: ő a beruházás ellen fog szavazni, de pártjában, a Szociáldemokrata Pártban nem fog pártfegyelmet kérni a kérdésben. „Én nem fogom megszavazni a beruházást, mert megvannak a saját meggyőződéseim, és ezek nem változtak, de miniszterelnökként kötelességemnek tartom, hogy a beruházás engedélyezését kimozdítsuk a holtpontról” – mondta Victor Ponta.
