A Kínai Népköztársaság a világ egyik vezető nagyhatalma; az 1,3 milliárdnyi lakóval rendelkező ország Amerika első számú gazdasági partnere – és versenytársa. Már a szovjet blokk bukása előtt is egyértelmű volt a szocialista tervgazdaság fenntarthatatlansága, Kína vezetői 1978-ban szakítottak is ezzel, és fokozatosan nyitottak a Nyugat felé. Ekkor vált az ország olcsó termelési központtá, és kezdődött meg máig tartó hihetetlen ütemű fejlődése, amelynek során többek között harminc év alatt harmincszorosára nőtt Kína GDP-je.
A gazdasági reformokat azonban jóval megkésve követik a politikai reformok. A gazdaságot továbbra is ötéves tervek alapján üzemeltetik, egyetlen párt – a Kínai Kommunista Párt – működik mindenre kiterjedő központi irányítással. Ezért van az, hogy amikor az ember Kínára vonatkozó, ottani belpolitikai híreket hall, úgy érezheti magát, mintha egy – szovjet gyártmányú – időgépbe ült volna.
A közvélemény formálásának is nagy figyelmet szentelnek: az állampárt külön propagandaosztályt tart fenn, emellett harmincezer hivatalnok dolgozik cenzorként, legnagyobb részük a Nagy Kínai Tűzfalnak (Great Firewall of China) is nevezett intézményben; azon munkálkodnak, hogy „a Kínai Népköztársaság érdekeit sértő” tartalmakat – kormánykritikát, vallási témájú cikkeket – néhány perccel a megjelenésük után azonnal töröljék, de olykor a legnagyobb nyugati hírportálokat is blokkolják.
A kínai kormányzat néhány hete drasztikus akciót indított az „interneten terjedő pletykák, az alap nélküli és meg nem erősített hírek” és az ezeket terjesztők ellen. Ennek során eddig több száz embert vettek őrizetbe rémhírek, illetve kárt okozó hamis információk közlése miatt, és hasonló számú hírportált is bezártak. A lakosságot a televízióban, óriásplakátokon és a tömegközlekedési eszközökön is a hamis hírekkel szembeni óvatosságra intik.
A nagyszabású kampány mellett a probléma egyik forrását is meg akarja szüntetni Peking, ennek része, hogy az „ideológiailag nem megfelelően képzett” médiamunkásokat kötelező, legalább kétnapos marxizmus-tanfolyamra küldik. „A médiakörnyezet megváltozott, az újságírók egyre fiatalabbak, s az ideológiát illetően kevésbé megbízhatóak tudósításaik” – nyilatkozta név nélkül egy oktatásért felelős hivatalnok a Hszinhua hírügynökségnek.
