A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleménye szerint az avatáson mondott beszédében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter hangsúlyozta: Charmant Oszkár a magyar polgári közjegyzőség legkiválóbb alakja volt, nem csupán kitűnő jogászként, de élete utolsó szakaszában diplomataként is nagy szolgálatokat tett hazájának, Magyarországnak.
Navracsics a beszédében felidézte, hogy Charmant Oszkár indította útjára 1895-ben Folyóirat címmel a peren kívüli törvénykezés és a közjegyzői gyakorlat számára a magyar közjegyzői szakma első folyóiratát, amelyet nemcsak maga szerkesztett, de cikkeinek nagy részét is ő írta. A lap kiadása 1897-től szünetelt, de Charmant Oszkár 1904-ben újraindította Királyi Közjegyzők Közlönye címmel.
Navracsics Tibor kitért arra is, hogy a kiváló szakmai tudással rendelkező Charmant Oszkár budapesti, Károly körúti közjegyzői irodája rendkívül sikeres volt, olyan ismert személyiségek tartoztak ügyfelei közé, mint például Weiss Manfréd, Chorin Ferenc vagy IV. Károly, az utolsó magyar király. Charmant Oszkár jelentős törvény-előkészítői munkát is végzett.
Több alkalommal látott el titkári, alelnöki tisztet a Magyar Királyi Közjegyzői Kamarában, majd 1917-től kezdve e rangos testület elnöke lett. Előtte, 1912-ben a nemzetközi közjegyzői kongresszus elnökségi tagjának választották. Az első világháború után diplomáciai feladatot kapott, előbb bécsi nagykövet, majd a Béke-előkészítő Bizottság tagja lett, ebben gróf Apponyi Albert mellett küzdött egy Magyarország számára igazságosabb békeszerződés eléréséért.
