Fokozódik a helyzet: áttörték a kínai hadihajók a szigetet

Kína hadihajói sikerrel törték át „az első szigetláncot”, először jutottak ki Japán északi részénél a Csendes-óceánra,

NT
2013. 08. 02. 15:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kínai haditengerészet hajói többnyire a déli Mijako- és Ószumi-szoroson át haladva jutnak ki a Csendes-óceánra, s most első ízben fordult elő, hogy északon a japán Hokkaidó és az Oroszországhoz tartozó Szahalin-sziget déli partját elválasztó La Pérouse-szoroson vezetett át az útjuk. „A kínai haditengerészet megvalósította régi álmát, áttörte „az első szigetláncblokádot”, s hajói különböző vízi útvonalakon érték el a Csendes-óceánt” – írja a lap, amelynek egyik katonai szakértője egyenesen úgy fogalmaz, hogy a „lánc széttöredezett”.

A Kelet-Ázsia szárazföldi partjaitól számított első szigetlánc, amelyet Japán és a hozzá tartozó Rjúkú-szigetek, Tajvan és a Fülöp-szigetek északi része alkotnak, az 1950-as években az Egyesült Államok kezdeményezésére egyfajta lehetséges földrajzi blokád tervének a részét képezte. Washington és szövetségesei a kommunizmus megállítását szolgáló védvonalként tekintettek e területekre, amelyeket katonai bázisokkal, fejlett fegyverzettel erősítettek meg – emlékeztet a China Daily.

Az öt hajó az után fordult az északi szoros irányába, hogy a haditengerészet közös gyakorlatot tartott a Japán-tengeren az orosz flottával, s július 25-én visszatért Csingtaóba, az északi-tengeri flotta bázisára. Japán fregattokat és repülőgépeket küldött a hajók közeli megfigyelésére.

A pekingi Cinghua Egyetem szakértője, Vu Ta-huj szerint az, hogy a kínai hajók hat órával az amerikai csendes-óceáni flotta 18 hadihajójának ottjárta után haladtak át a La Pérouse-szoroson, hogy, a kínai haditengerészet növekvő képességeiről és magabiztosságáról árulkodik. Kína a globális hatalommá válás útján halad, és haditengerészetének státusához kell igazodnia – tette hozzá.

Egy másik szakértő úgy vélte, a teljes út azt bizonyítja, hogy a kínai hadsereg képes akár bevetésre is küldeni hajóit a szárazföldtől távoli területekre. A kínai védelmi egyetem szakértője, Ou Csien-ping a hajók visszatérést követően egy online fórumon azt mondta, Kínának mélytengeri tengerészettel kell rendelkeznie, mert a modern időkben a Kína-ellenes agressziók csaknem mindegyike a tenger felől érkezett.

Kína tengeri területe a hivatalos adatok szerint meghaladja a 3 millió négyzetkilométert. Külkereskedelemének 97 százalékát bonyolítja le a tengeren keresztül, így a számára létfontosságú energiahordozók és nyersanyagok is vízi úton jutnak el az országba. Elemzők szerint az országnak elemi érdeke, hogy tengeri hatalommá válva biztosítsa a szabad kijutást a világtengerekre, illetve ellenőrizhesse utánpótlási vonalait.

Kínának több szomszédjával is tengeri területi vitája van, így Japánnal és a Dél-kínai-tengeren elsősorban a Fülöp-szigetekkel és Vietnammal. Hsz Csin-ping kínai államelnök-pártfőtitkár kedden a legfőbb pártvezetés előtt ezekre utalva kijelentette: országa a viták békés, tárgyalásos megoldására törekszik, de a szuverenitását érintő kérdésekben nem hajlandó kompromisszumra, s növeli védelmi képességeit. A kínai Népi Felszabadító Hadsereg szerdán ünnepelte megalakulásának 86. évfordulóját.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.