Ha lesz szíriai beavatkozás, akkor azt rendesen kell csinálni

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Nem lelkesednek a szíriai beavatkozásért az amerikai lapok, de akik támogatják, azok szerint legalább rendesen kellene csinálni.

Kovács N. László
2013. 08. 30. 18:04

Mások azt sérelmezik, hogy a beavatkozást valójában nem is a vegyi fegyverek elborzasztó ténye, hanem Obama felelőtlen fogadkozása miatt kell megindítani, így vélekedik Rand Paul szenátor, a felsőházi republikánusok egyik vezéralakja is. „Az ellenségem ellensége nem biztos, hogy a barátom. Úgy tűnik, a konfliktus mindkét oldalán káoszt és erőszakot találunk, és egyáltalán nem biztos, hogy a győztesben – akárki lesz is az – Amerika barátra lelhet. Obama néhány hete vonalat húzott a homokba, amit most, úgy tűnik, átléptek. Egy háborút azonban az amerikai érdekek és az ország biztonsága miatt érdemes csak megvívni, elnöki arcmentés céljából nem” – fogalmaz a politikus.

Még tovább megy Charles Krauthammer, a veterán konzervatív publicista. Szerinte Aszad kiütése méltó cél lenne egy amerikai beavatkozásra, Obama azonban láthatóan megelégszik egy tessék-lássék bombázással, hogy megnyugtassa lelkiismeretét és jótálljon korábbi szavaiért. „Üzenetet akar küldeni? Vegye elő a telefonját! A Tomahawk-rakéták gyilkolásra valók. Egy ilyen komoly fegyver komoly célt kíván. Ellenkező esetben, ha megmaradunk a látszatintézkedéseknél, és Aszad sértetlenül bújik elő a romok közül, csak annyit értünk el, hogy erősebbé tettük. Annak pedig beláthatatlan következményei lehetnek” – fogalmaz Krauthammer.

Persze olyanok is akadnak, akik a támadás mellett voksolnak. Például a The New York Times liberális publicistája, Roger Cohen, aki Itt az ideje, hogy Aszad megfizessen címmel írt cikket tegnap. „Ezt a világot még mindig Amerika vezeti és Amerika védi. Obama vörös vonalat húzott, és elmondta, mi lesz, ha átlépik. Most átlépték. Az Egyesült Államok szavahihetősége komoly dolog, amit máris kikezdtek az évek. De mi lesz a világgal, ha végleg elveszik? Nem engedhetjük meg, hogy Aszad fityiszt mutasson az elnöknek” – fogalmaz az újságíró.

Hasonló véleményen van a Miami Herald külpolitikai szakértője, Frida Ghitis is. „Az a legrosszabb, ha nem teszünk semmit. Szíria talán messze van, de problémái, gyűlölettel átitatott harcai minden egyes eltelt nappal közelebb kerülnek hozzánk. Itt az ideje, hogy az Egyesült Államok megmutassa, hogy a világ nem tolerálja a vegyi fegyverek használatát” – fogalmaz Ghitis.

Eközben Nagy-Britannia próbál megbarátkozni a helyzettel: az ország ezúttal nem megy háborúba Amerika oldalán, mint az elmúlt húsz évben gyakorlatilag mindig. David Cameron miniszterelnök háborús terveit gyakorlatilag az egész média elutasította, még az egyébként hűségesen kormánypárti The Telegraph és Daily Mail is. A helyzetet jól jellemzi a The Guardian vezércikke. „Úgy tűnik, nem voltak hiábavalók a múlt hibái: a parlament, mely tíz éve megszavazta az iraki háborút, most megóvta az országot egy újabb ostoba támadás megindításától” – írja a baloldali lap.

Érdekesebb azonban, hogy a távolmaradás sokak szerint azt jelzi, lezárult egy korszak, a brit birodalmi illúziók korszaka. „Tegnap este a nemzet és a parlament elfogadta, hogy Nagy-Britannia gyengébb és szegényebb, mint egykor volt, hogy nem akar újabb háborút, hogy megunta a büszke, ám üres pózolást” – írja Polly Toynbee a Guardian hasábjain. Az érzést a konzervatív oldal izolációpárti tagjai is osztják. „Így talán megszabadulunk birodalmi önhittségünk maradványaitól is” – fogalmazott Crispin Blunt, az egyik tory „lázadó”, aki Cameron ellen szavazott. – Nevetséges, hogy egy olyan méretű ország, mint mi, minden konfliktusba bele akarja ütni az orrát.”

Abban persze nem mindenki ért egyet, hogy az elkülönülés jó dolog. „Ötvenéves pályafutásom során még sosem szégyelltem magam ennyire. Folytassák nyugodtan – ezt üzentük a szíriai mészárosoknak” – írta a Twitteren Paddy Ashdown veterán liberális-demokrata politikus. George Osborne pénzügyminiszter csak annyit jegyzett meg, Nagy-Britanniának át kell értékelnie helyét a világban. „El kell döntenünk, hogy hazánk továbbra is vezető szerepet akar-e játszani a nemzetközi rend működtetésében. Remélem, hogy ez nem azt jelenti majd, hogy ezután hátat fordítunk minden problémának” – nyilatkozta Osborne.

The New York Times (Nytimes.com), The Guardian (Guardian.co.uk), The Washington Post (Washingtonpost.com), The Telegraph (Telegraph.co.uk), CNN (Cnn.com), Daily Mail (Dailymail.co.uk), Miami Herald (Miamiherald.com)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.