A tények ismertek: a brit hatóságok a hétvégén kilenc órán át fogva tartották és kikérdezték David Mirandát, Glenn Greenwaldnak, a The Guardian Snowden-ügyben központi szerepet játszó újságírójának brazil partnerét. A határőrök egy főleg terroristák kiszűrésére létrehozott rendelkezést alkalmaztak, mely lehetővé teszi, hogy bárkit órákon át, felsőbb engedély nélkül kikérdezzenek terrorista kapcsolatairól. Miranda felettébb gyanús lehetett, hiszen a törvényben meghatározott vallatási idő utolsó percét is kitöltették vele, ami csak az esetek kevesebb mint egy százalékában fordul elő.
Közben kiderült, a férfi a The Guardian megbízásából utazott, Greenwaldnak vitt bizonyos adatokat Berlinből Rio de Janeiróba. „Mr. Miranda nem újságíró, de gyakran segíti partnere munkáját, ezért a repülőjegyét is mi fizettük” – fogalmazott a lap. Ez alapján már sejthető volt, hogy a férfi megállításának köze van a Snowden-ügyhöz – ezt erősítette az is, hogy kedd délelőtt kiderült, a brit hatóságok előre értesítették az amerikaiakat az akcióról. „Igen, tudtunk a dologról, de semmiképp sem kértük, ez teljességgel a brit kormány döntése volt” – közölte Josh Earnest, a Fehér Ház helyettes sajtófőnöke. A végső bizonyítékot a belügyminisztérium szolgáltatta, mely közölte, Mirandánál „szigorúan titkos információkat találtak, melyek akár terroristákat is segíthettek volna”. A kormányzat leszögezte, a férfi feltartóztatásával csupán kötelességét teljesítette, mivel Miranda és társai tettei az egész brit társadalom biztonságát fenyegetik. „Alaposan nézzen magába mindenki, aki támogatja az ilyesfajta akciókat” – üzente a minisztérium.
A brit lapokat olvasva elég sokan vannak, akikre az utóbbi üzenet vonatkozik. Például maga Miranda, aki szerint ő nem tett semmi rosszat, a britek pedig brutálisan visszaéltek hatalmukkal. „Folyamatosan fenyegetőztek, azt mondták, börtönbe csuknak, ha nem működök velük együtt. Úgy viselkedtek velem, mintha rajtakaptak volna, hogy támadást tervezek ellenük” – nyilatkozta szabadon bocsátása után. Maga Greenwald is üzent pár keresetlen szót a hatalomnak. „Despota tempóra vall, hogy már a nekik nem tetsző újságírók családtagjait is zaklatni kezdik. Ilyet még a maffia sem csinált, de úgy tűnik, Amerika és bábja, Nagy-Britannia nem zavartatja magát apró-cseprő etikai kifogásokkal” – írta az ellentmondásos riporter blogjában. Természetesen megszólalt a The Guardian szerkesztősége is, mely a leginkább érintett az ügyben. „A kormány – nyilvánvalóan részben amerikai nyomásra – egyértelmű üzenetet, egyértelmű fenyegetést küldött az oknyomozó újságíróknak és a törvénytelenségek leleplezőinek, és ezzel elárulta belé vetett bizalmunkat és demokratikus elveit is” – fogalmaz a vezércikk.
Mások szerint az eset azt szemlélteti, milyen messzemenően visszaéltek a nyugati demokráciák a terror elleni harccal. „Persze, logikusan hangzik, amikor új felhatalmazásokat kérnek – elvégre csak minket akarnak megvédeni, gondolhatnánk. Aztán arra használják a terrorellenes törvényt, hogy nekik nem tetsző újságírók családtagjait zaklassák. Jusson eszükbe az eset a következő alkalommal, amikor valamelyik politikus a terror elleni harcról kezd papolni, és ne felejtsük el, milyen gonosszá vált az állam” – írja Nick Cohen a The Spectator hasábjain.
A konzervatív oldal máshogy látja a helyzetet. A The Daily Telegraph szerint nem csak érthető, hogy a hatóságok megállították Mirandát, de egyenesen ez volt a kötelességük. „Egyértelmű volt, hogy a férfi érzékeny iratokat szállít, többek közt azért, mert ezt Greenwald és a The Guardian főszerkesztője is elismerte. Megérkezik a reptérre, nála egy rakás irat, ami rossz kezekbe kerülve komoly károkat okozhat nekünk. Igen, »rossz kezek« alatt a terroristákat értjük. Mégis, mit várt? Hogy a hatóságok majd vállon veregetik, és azt mondják: »tessék csak, fiam, érezd jól magad ezek után is«? Még a The Guardian újságírójának partnere sem várhatja el, hogy szabad utat kapjon, miközben államtitkokkal lófrál” – írja az esetről blogjában Dan Hodges.
(The Guardian, guardian.co.uk, The Telegraph, telegraph.co.uk, The Spectator, spectator.co.uk, CNN, cnn.com)
