Magyar gyártmányú célokra lőttek

Sikerrel zajlott le a napokban a Magyar Honvédség (MH) idei legnagyobb külföldi hadgyakorlata.

Magyar Nemzet
2013. 08. 23. 3:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A rakéta-éleslövészet a légvédelmi fegyvernem kiképzésének csúcspontja: hosszú hónapok, sőt évek felkészülése után néhány másodperc alatt eldől, hogy a többszörös hangsebességgel száguldó rakéták megsemmisítik-e a célt. Ekkor dől el az is, hogy éles helyzetben tudná-e védeni a honvédség az ország légterét. Az MH egyetlen légvédelmi rakétás alakulata, a győri 12. Arrabona ezred az elmúlt napokban esett át ezen a fontos próbatételen, s bár a részletes elemzés még hosszú időt vesz igénybe, azt a gyakorlatra meghívott újságírók is tapasztalhatták, hogy a sokszor az utolsó pillanatban felmerülő súlyos problémák megoldásával a győri katonák kétségtelenül bizonyították saját rátermettségüket és alakulatuk képességeit.

A lövészetet a lengyel légierő központi lőterén, a Balti-tenger partján fekvő Ustka városa mellett rendezték meg. Egy ilyen gyakorlat rendkívül összetett: leegyszerűsítve arról van szó, hogy a rakétások felszerelésükkel, radarjaikkal, indítóberendezéseikkel a tengerpartra települnek, és azokkal elkezdenek úgy dolgozni, mintha várnák az ellenséget. A művelet részleteit nemzeti és NATO-dokumentumok szabályozzák, és ezek betartását az MH és a szövetség ellenőrei figyelik. A lengyel lőtér – illetve jelen esetben a magyar Honvédelmi Minisztérium (HM) Currus Rt.-je – ebbe a környezetbe küld be az ellenséget imitáló célokat, amelyeket a rakétásoknak fel kell deríteniük, azonosítaniuk (hogy nem saját vagy civil gépről van-e szó), majd a szükséges feltételek teljesülése után a lövészetet vezető elöljárók parancsa alapján meg kell semmisíteniük.

Az MH-ban 2011 óta már mindössze kétféle légvédelmi rakétás rendszer van szolgálatban, a Varsói Szerződés idejéből származó szovjet Kub (korszerűsített formában), illetve a rendszerváltás után idők első jelentősebb nyugati fegyverüzlete keretében 1996–97-ben beszerzett francia Mistral. Az előbbi radaros irányítású, és 25 kilométeren belül lévő célok ellen hatásos; az utóbbinak infravörös „szeme” van, és hat kilométeren belül veszélyezteti az ellenséges gépeket.

Zord Gábor László (Ustka)

A teljes cikket a pénteki Magyar Nemzetben olvashatja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.