A szóvivő rámutatott, hogy ez az összeg messze elmarad attól, ami szükséges volna ahhoz, hogy Magyarország súlyos természeti katasztrófára hivatkozva a szolidaritási alap segítségét kérje. Erre akkor van mód, ha olyan csapás sújt egy országot, amely 2002-es árakon számítva legalább 3 milliárd euró vagy az adott ország bruttó nemzeti jövedelmének 0,6 százalékát kitevő közvetlen kárt okoz. Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy az árvíznek több mint hússzor ekkora, nagyjából 570 millió eurós kárt kellett volna okoznia, hogy Budapest az alaphoz fordulhasson.
Az alap sajátos szabályai szerint egy ország akkor is kérhet segítséget, ha valamelyik vele szomszédos tagállamban történik súlyos katasztrófa, a biztos szóvivője mindazonáltal emlékeztetett, hogy Magyarország esetében ez a feltétel sem teljesül. Emiatt Magyarország az úgynevezett rendkívüli regionális katasztrófa kategóriájára hivatkozva fordult segítségért az alaphoz.
A bizottság most értékeli a kérelmet, és megállapítja, hogy teljesülnek-e a segítségnyújtás szigorú feltételei – ismertette a szóvivő, aki kiemelte: ahhoz, hogy a magyarországi árvízkárokat rendkívüli regionális katasztrófaként ismerje el Brüsszel, be kellene bizonyosodnia annak, hogy a természeti csapás súlyos és tartós hatással volt az érintett térség gazdasági stabilitására.
A bizottság honlapján fellelhető adatok tanúsága szerint a rendkívüli regionális katasztrófára hivatkozó kérelmeknek kevesebb mint harmadát hagyta jóvá Brüsszel az alap létrehozása óta. Wheeler ugyanakkor megjegyezte, hogy ilyen csekély mértékű, a küszöbérték öt százalékát sem elérő károk alapján a bizottság még sosem ítélt meg segítséget ebben a kategóriában.
Az egyik legnagyobb hazai árvízkárenyhítés-igénylő Győr-Moson-Sopron megye, de a hazai termelők kára is hasonló nagyságrendű. Szerencsére sok jó szándékú magyar van, így az adakozók jelentős részt vállalnak a helyzet rendezésében.
A katasztrófavédelem végső összesítése szerint a 807 kilométernyi töltésen a rendvédelmi szervek tagjai közül 18 687-en vettek részt a védekezésben június 4. és 13. között. A védművek megerősítése során több mint 10 millió homokzsákot és 242 ezer köbméternyi homokot használtak fel. Az árhullám közvetlenül 206 ezer embert veszélyeztetett, közülük 1570 embernek kellett ideiglenesen elhagynia otthonát. A védekezésben a hivatásosokon kívül részt vettek önkéntes tűzoltók, illetve mentőszervezetek is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!