Merkel egy választási kampánygyűlésen mondott beszédében hangsúlyozta, hogy elődje, Gerhard Schröder „vette fel az euróövezetbe Görögországot, és ő vizezte fel a stabilitási és növekedési paktumot is”, amely a költségvetési fegyelem biztosítását szolgálja. Mindkét döntés „alapjaiban hibás, és a jelenlegi nehézségeink egyik kiindulópontja” – tette hozzá a kancellár szerdai beszámolók szerint.
Görögországot „egyáltalán nem lett volna szabad felvenni az euróövezetbe” – emelte ki Angela Merkel a Schleswig-Holstein tartománybeli Rendsburgban mondott beszédében. A kancellár ezzel szociáldemokrata kihívója, Peer Steinbrück bírálatára reagált, amely szerint megbukott Merkel megszorításokra épülő válságkezelő politikája. A legnagyobb német ellenzéki párt a dél-európai államot hitelekkel támogató trojka, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőinek számításaira hivatkozva azt állítja, hogy Görögországnak 2020-ig további 77 milliárd euró támogatást kell adni, hogy ne omoljon össze államháztartása.
Günther Oettinger, az Európai Unió energiaügyi biztosa, aki Angela Merkel német kancellár kormányzó pártjának a tagja, azt mondta, hogy a harmadik, ezúttal „minicsomagra” a 2014–2016-os periódusban jelentkező finanszírozási lyukak betömésére lesz szükség.
Görögország eddig két segélycsomagot kapott euróövezeti partnereitől és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) mintegy 240 milliárd euró értékben.
Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter szerint az SPD-nél „összetévesztik a nettót a bruttóval”. Görögországnak nagyságrendekkel kisebb összegre, nagyjából 11 milliárd euróra lehet szüksége – fejtette ki a miniszter a Passauer Neue Presse című lapban szerdán megjelent interjúban. Schäuble azonban az SPD-vel szemben nem a 2020-ig tartó időszakról, hanem csak a hitelprogramok lejárta, vagyis 2014 utáni két évről szólt, és arról nem beszélt, hogy miként alakulhat a görög államháztartás helyzete az évtized végéig.
Németországban szeptember 22-én országos parlamenti választást tartanak. A görög válság kezelése azután lett kampánytéma, hogy a pénzügyminiszter az előző héten a német kormány részéről elsőként egy újabb támogatási program szükségességéről beszélt. A trojka 2011 óta két csomagban összesen 240 milliárd eurónyi mentőhitelt ítélt oda Görögországnak. Janisz Szturnarasz görög pénzügyminiszter a hét végén egy görög lapnak azt mondta, hogy Athénnak 2016-ig 10 milliárd euró körüli újabb külső támogatásra lehet szüksége.
