Mit csinálnak az oroszok az Északi-sarkon?

Megtagadták az orosz hatóságok a Greenpeace hajójának bejutását északi-sarkvidéki vizekre.

Az orosz hatóságok az Arctic Sunrise nevű jégtörő hajó belépését nem engedélyezték, arra hivatkozva, hogy szerintük kétségbe vonható a hajó jégtörő képessége – közölte szerdán a Greenpeace. A szervezet közleménye szerint hajójuk jégtörő képessége nagyságrendekkel jobb, mint az idén eddig bebocsátást nyert négyszáz hajó jó részének.

„Ez alig leplezett kísérlet a békés tiltakozás elfojtására. Oroszország megpróbálja elvonni a nemzetközi figyelmet az Északi-sarkvidéken folyó feltárások környezetkárosító hatásáról” – mondta el Christy Ferguson, a szervezet aktivistája az Associated Press hírügynökségnek. Hozzátette, hogy az Arctic Sunrise teljesen felszerelt jégtörő hajó, fedélzetén tapasztalt legénységgel. A szóvivő szerint a sarkvidéken működő olajipari vállalatok óriás veszélyt jelentenek a térség élővilágára, többek között a jegesmedvékre és a bálnákra.

A Greenpeace az idén háromszor próbált bejutni sarkvidéki vizekre, de az orosz hatóságok minden kísérletüket meghiúsították. Az orosz közlekedési minisztérium szerint a szervezet kérelme nem felelt meg a legújabb orosz szabályozás követelményeinek, mivel nem tartalmazott információt a „jégtörő öv szélességéről”.

A Rosznyefty és az ExxonMobil 2011 augusztusában írt alá stratégiai együttműködésről szóló megállapodást, amelyet Oroszországban, az Egyesült Államokban és harmadik országokban valósítanak meg. A megállapodás egyebek között 3,2 milliárd dollár értékű befektetésről szól a Rosznyefty Kara-tengeri lelőhelyeinek geológiai feltárására és kiaknázására. Az óriáscégek képviselői tavaly még szorosabbra vonták együttműködésüket, közös vállalatok létesítéséről, egymás projektjeiben való részvételről szóló megállapodásokat írtak alá.

Szakértők szerint az Északi-sarkvidéken található a Föld még fel nem tárt kőolaj- és földgázkészletének 15, illetve 30 százaléka.

A térség jelentőségét az is növeli, hogy a globális felmelegedés miatt megnyílóban vannak az északi-tengeri útvonalak. Egy kínai hajózási társaság már tervezi az első, a Jeges-tengeren át vezető hajóutat Európába. Sanghaj és Hamburg között több mint ötezer kilométerrel rövidülne le a hajóút hossza.