A felterjesztést a RootsAction nevű szervezet egyik alapítója, Norman Solomon adta át a Nobel Intézetet képviselő Asle Toje kutatási igazgatónak, aki válaszul azt mondta, hogy Manning érdemeit az Alfred Nobel által lefektetett elvek alapján fogják megvizsgálni. Már volt rá példa, hogy tömeges támogatást kapott valamelyik jelölt, de ez nem befolyásolja a bizottságot – mondta. A közlegényt július végén húsz vádpontban bűnösnek találta egy katonai bíróság, de büntetését még nem szabták ki, akár 90 év szabadságvesztést is kiróhatnak rá.
Manning kitüntetését az észak-írországi Mairead Corrigan Maguire javasolta, aki 1976-ban nyerte el a békedíjat. Indoklása szerint a kiszivárogtatások segítették felgyorsítani az iraki háború befejezését. Mint a Nobel-bizottság közölte, máig már 259 személyt és szervezetet jelöltek az idei díjra. A döntést október 11-én jelentik be a norvég fővárosban.
Egy svéd szociológiaprofesszor javasolta Nobel-békedíjra Edward Snowdent júliusban. Stefan Svallfors rámutatott Snowden hősi erőfeszítéseire, melyek során saját érdekeit figyelmen kívül hagyva lerántja a leplet az Egyesült Államok kiterjedt kémtevékenységéről, erőfeszítéseinek köszönhetően világunk jobb és biztonságosabb lett. Snowden felterjesztése a Nobel-békedíjra egyben szimbolikus jelentőséggel is bírt volna, mivel azt bizonyítaná, hogy az egyének is kiállhatnak az alapvető emberi jogokért és a szabadságért – véli a professzor. Véleménye szerint ezzel a Nobel-békedíj becsületét is helyre lehetne állítani, miután 2009-ben idejekorán odaítélték azt Barack Obamának. Ezzel jelezni lehetne, hogy akkor is hajlandóak kiállni a polgári szabadságjogok mellett, ha az esetleg nem tetszik a világ domináns katonai hatalmainak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!