2016-ban Magyarországra látogat Ferenc pápa

Magyarországra látogat 2016-ban Ferenc pápa, miután pénteki vatikáni találkozójukon elfogadta Áder János köztársasági elnök erre vonatkozó meghívását.

A mintegy félórás beszélgetésen a köztársasági elnök – aki családját is bemutatta az egyházfőnek – emlékeztetett arra, hogy Ferenc pápa márciusi beiktatásán is járt a pápai államban. Ferenc pápa egy vatikáni érmét ajándékozott Áder Jánosnak. A magánaudiencia egyik témája a 21. század egyik legnagyobb problémájának számító ivóvíz védelme volt.

Áder az egyházfőnek egy üveg vizet adott át ajándékba a mátraverebélyi forrásból. „Nem véletlenül: a Szentatyával az egészséges ivóvíz hiányáról és ennek szociális, egészségügyi, gazdasági, politikai és nem utolsósorban békét veszélyeztető összefüggéseiről beszéltünk” – mondta a köztársasági elnök az MTI-nek a pápai könyvtárszobában tartott találkozó után, amely a tervezettnél tovább tartott.

A pápa már a terem ajtajában elkezdett beszélgetni az államfővel. „Érezze otthon magát a Vatikánban” – mondta a pápa Ádernak, aki arra emlékeztetett, hogy nem először találkoznak, mivel már az egyházfő március 19-ei beiktatási szentmiséjén is részt vett. Az egyházfő és az államfő csaknem fél órán át beszélt egymással tolmács segítségével.

Áder János Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnökkel is találkozott. Mindketten
európai uniós hitelminősítő intézet felállítását szorgalmazták. A magyar államfő elmondta: egyetértettek abban, hogy a két ország közösen támogassa a régi kezdeményezést, ezzel elkerülhetők lennének azok a manipulációs lehetőségek, amelyek a pénzügyi és gazdasági válság előtti időszakot jellemezték.

Az államfők a két ország közötti gazdasági kapcsolatokról és az államadósság elleni küzdelemről is tárgyaltak.

A környezetvédelemnek megválasztása óta kiemelt figyelmet szentelő egyházfő a magyar államfőnek elmondta, hogy a víz kérdéséről enciklikát tervez kiadni. A magyar államfő azt kérte a pápától, támogassa mindazon szakértőket, kutatókat, tudósokat és politikusokat, akik ezzel foglalkoznak. Áder elmondta, hogy a magyar katolikus püspöki karral egyeztetve meghívta Ferenc pápát 2016-ban Magyarországra. A pápa elfogadta a meghívást.

Abban az évben lesz Szent Márton tours-i püspök születésének 1700. évfordulója, aki az akkori Pannónia provinciából származott. „2016-ban húsz éve lesz, hogy egyházfő látogatott hazánkba. Úgy érezzük, hogy húsz év elteltével Szent István és Szűz Mária országa ezt ismételten megérdemli” – fogalmazott Áder. A zárt ajtók mögött tartott audiencia végén az államfő bemutatta feleségét és családját a pápának, valamint az őt kísérő magyar delegáció tagjait, közöttük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest és Hölvényi Gyögy egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárt.

A mátraverebélyesi Mária-forrásból merített vízzel Ferenc pápa áldását adta a köztársasági elnökre. Az államfő a pápát egy 1920 táján készült ezüst serleggel, Tarján (Huber) Oszkár alkotásával és Szent Pál leveleinek 1532-es magyar nyelvű kiadása reprint változata 1. számú példányával is megajándékozta. A pápa vatikáni érmét ajándékozott az államfőnek.

A találkozóról kiadott szentszéki közlemény szerint a felek megelégedésüket fejezték ki a jól fejlődő kétoldalú kapcsolatokért, a katolikus egyház és az állam közötti eredményes együttműködésért, valamint szó volt az európai és nemzetközi gazdasági válságról, a szíriai és a közel-keleti helyzetről is. A szentszéki államtitkárságon Tarcisio Bertone bíborossal, szentszéki államtitkárral és Dominique Mamberti vatikáni külügyminiszterrel folytatott beszélgetésen a család és a házasság védelme volt a téma.

„A szentszéki tárgyalópartnerek megköszönték a magyar Országgyűlés munkáját, hogy ezeket az értékeket az alkotmányba foglalta és alkotmányos védelemben részesítette” – hangoztatta Áder. Hangsúlyozta: az államközi kapcsolatok kiváló állapotát bizonyítja, hogy két nappal ezelőtt a kormány jóváhagyta a vatikáni szerződés módosítását.

A nemzeti kegyhellyé nyilvánított Mátraverebély–szentkút búcsújáróhely Szűz Mária-forrásából származó vizet adott át Ferenc pápának Áder János köztársasági elnök pénteken a Vatikánban. Örömteli meglepetés volt – reagált a hírre az MTI-nek Kálmán Peregin szentkúti kegyhelyigazgató, aki szerint e gesztussal szerte a világon ismertebbé válik a nemzeti kegyhely. A katolikus egyházfő az ajándékba kapott szentkúti vízzel áldotta meg az audiencia végén a magyar államfőt és családját.

Áder János magánlátogatás során vihetett a szentkúti vízből, azt ugyanis nem valamilyen protokoll szerint kapta – közölte a kegyhelyigazgató, aki emlékeztetett arra, hogy a szentkúti vízből korábban XVI. Benedek pápa is kapott, amikor a magyarországi romák zarándokcsoportja járt a Vatikánban audiencián.

Kálmán Peregin elmondta: a kegyhelynek egyre nagyobb a látogatottsága, évente mintegy kétszázezer zarándokot fogadnak. Jövő vasárnap ugyanakkor átépítés miatt bezár a kegytemplom és a rendház: felújítják és bővítik a zarándokszállásokat és több kiszolgálóhelyiséget építenek. A 2,5 milliárd forintos beruházást a magyar állam támogatja, a munkálatok egy éven át tartanak, azalatt sátorban tartják a kegyhely búcsúit.

A hagyomány szerint 1091–1092-ben Szent László király ellenségei elől menekült, és egy szakadék fölé ért a mai Mátraverebély-Szentkút területén. Reménytelen volt a király továbbjutása, de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás. A legenda mögött a magyar irodalom szép képe húzódik meg: László az új Mózes, aki törvényeivel keretet adott a magyarság életének, úgy, ahogy Mózes a zsidóságnak.

A búcsújáróhely vizének tulajdonosított első gyógyulás a XIII. században történhetett, amikor a hagyomány szerint a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki, hogy ásson a földbe, és az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett, és visszakapta beszélőképességét.

A zarándokok sokasága miatt 1210-ben templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút-völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsúkiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta.

Erdő Péter bíboros, prímás 2006-ban nemzeti kegyhellyé nyilvánította Mátraverebély-Szentkútot mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét. Főbúcsúja a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon van.