2016-ban Magyarországra látogat Ferenc pápa

Magyarországra látogat 2016-ban Ferenc pápa, miután pénteki vatikáni találkozójukon elfogadta Áder János köztársasági elnök erre vonatkozó meghívását.

Abban az évben lesz Szent Márton tours-i püspök születésének 1700. évfordulója, aki az akkori Pannónia provinciából származott. „2016-ban húsz éve lesz, hogy egyházfő látogatott hazánkba. Úgy érezzük, hogy húsz év elteltével Szent István és Szűz Mária országa ezt ismételten megérdemli” – fogalmazott Áder. A zárt ajtók mögött tartott audiencia végén az államfő bemutatta feleségét és családját a pápának, valamint az őt kísérő magyar delegáció tagjait, közöttük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest és Hölvényi Gyögy egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárt.

A mátraverebélyesi Mária-forrásból merített vízzel Ferenc pápa áldását adta a köztársasági elnökre. Az államfő a pápát egy 1920 táján készült ezüst serleggel, Tarján (Huber) Oszkár alkotásával és Szent Pál leveleinek 1532-es magyar nyelvű kiadása reprint változata 1. számú példányával is megajándékozta. A pápa vatikáni érmét ajándékozott az államfőnek.

A találkozóról kiadott szentszéki közlemény szerint a felek megelégedésüket fejezték ki a jól fejlődő kétoldalú kapcsolatokért, a katolikus egyház és az állam közötti eredményes együttműködésért, valamint szó volt az európai és nemzetközi gazdasági válságról, a szíriai és a közel-keleti helyzetről is. A szentszéki államtitkárságon Tarcisio Bertone bíborossal, szentszéki államtitkárral és Dominique Mamberti vatikáni külügyminiszterrel folytatott beszélgetésen a család és a házasság védelme volt a téma.

„A szentszéki tárgyalópartnerek megköszönték a magyar Országgyűlés munkáját, hogy ezeket az értékeket az alkotmányba foglalta és alkotmányos védelemben részesítette” – hangoztatta Áder. Hangsúlyozta: az államközi kapcsolatok kiváló állapotát bizonyítja, hogy két nappal ezelőtt a kormány jóváhagyta a vatikáni szerződés módosítását.

A nemzeti kegyhellyé nyilvánított Mátraverebély–szentkút búcsújáróhely Szűz Mária-forrásából származó vizet adott át Ferenc pápának Áder János köztársasági elnök pénteken a Vatikánban. Örömteli meglepetés volt – reagált a hírre az MTI-nek Kálmán Peregin szentkúti kegyhelyigazgató, aki szerint e gesztussal szerte a világon ismertebbé válik a nemzeti kegyhely. A katolikus egyházfő az ajándékba kapott szentkúti vízzel áldotta meg az audiencia végén a magyar államfőt és családját.

Áder János magánlátogatás során vihetett a szentkúti vízből, azt ugyanis nem valamilyen protokoll szerint kapta – közölte a kegyhelyigazgató, aki emlékeztetett arra, hogy a szentkúti vízből korábban XVI. Benedek pápa is kapott, amikor a magyarországi romák zarándokcsoportja járt a Vatikánban audiencián.

Kálmán Peregin elmondta: a kegyhelynek egyre nagyobb a látogatottsága, évente mintegy kétszázezer zarándokot fogadnak. Jövő vasárnap ugyanakkor átépítés miatt bezár a kegytemplom és a rendház: felújítják és bővítik a zarándokszállásokat és több kiszolgálóhelyiséget építenek. A 2,5 milliárd forintos beruházást a magyar állam támogatja, a munkálatok egy éven át tartanak, azalatt sátorban tartják a kegyhely búcsúit.

A hagyomány szerint 1091–1092-ben Szent László király ellenségei elől menekült, és egy szakadék fölé ért a mai Mátraverebély-Szentkút területén. Reménytelen volt a király továbbjutása, de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás. A legenda mögött a magyar irodalom szép képe húzódik meg: László az új Mózes, aki törvényeivel keretet adott a magyarság életének, úgy, ahogy Mózes a zsidóságnak.

A búcsújáróhely vizének tulajdonosított első gyógyulás a XIII. században történhetett, amikor a hagyomány szerint a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki, hogy ásson a földbe, és az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett, és visszakapta beszélőképességét.

A zarándokok sokasága miatt 1210-ben templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút-völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsúkiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta.

Erdő Péter bíboros, prímás 2006-ban nemzeti kegyhellyé nyilvánította Mátraverebély-Szentkútot mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét. Főbúcsúja a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon van.