Az élőláncot a katalán nemzetgyűlés szervezte, északi kezdőpontja a franciaországi Le Pertus településen volt, délen Alcanarig ért, s áthaladt Barcelonán, Geronán és Tarragonán is. Az emberek Lérida katedrálisának harangszavára fogták meg egymás kezét. A lánc összesen 86 településen át húzódott s 778 szakaszból állt.
A résztvevők külön erre az alkalomra készült trikót viseltek, de volt, aki a Barcelona labdarúgócsapata színeit viselte. Sokan katalán zászlót lengettek. A jelszó „Katalán út a függetlenséghez” volt. Artur Mas, a széles körű autonómiát élvező tartomány elnöke reményét fejezte ki, hogy a megmozdulással ámulatba ejtik a világot (de ő nem volt ott). A példát Észtország, Lettország és Litvánia lakosai nyújtották, akik 1989-ben szintén függetlenséget követelve alkottak ilyen láncot állítólag másfél millió résztvevővel.
Két út áll a katalánok előtt? Barcelonában bekapcsolódtak a katalán kormány tagjai és a város polgármestere is, de nem vett részt a megmozdulásban a Katalán Néppárt, a Katalán Szocialista Párt pedig a tagjaira hagyta a döntést. Barcelona központjában a nemzetgyűlés elnöke tartott beszédet. „Az elmúlt harminc év története megmutatta, hogy két út van: vagy alávetjük magunkat a spanyol állam centralizációjának és eltűnünk mint nép, vagy függetlenekké válunk” – mondta Carme Forcadell.
Artur Mas az élőlánc megalakítása előtt egy sajtónyilatkozatban azt mondta, hogy augusztus végén titokban találkozott Mariano Rajoy spanyol kormányfővel, de „nem tapasztalt Madrid részéről politikai akaratot a katalán igények kielégítésére”. Az elnök megerősítette, hogy „Katalóniában minden megoldás az urnák, a konzultációk és népszavazás útján” át halad.
A katalán elnök 2014-ben szeretné megrendezni a referendumot, de Madrid alkotmányellenesnek minősítette.
