Aszad: Nincs bizonyíték

Bassár el-Aszad szíriai államfő tagadja, hogy ő rendelte volna el a lakosság elleni gáztámadást.

A CBS televízió jelentése szerint a Bassár el- Aszaddal Damaszkuszban készített interjúban – amelyet a csatorna hétfői műsorában sugároz majd – az elnök azt mondta, az ellene szóló, eddig bemutatott bizonyítékok nem eléggé meggyőzőek. Úgy véli, a bizonyítékok alapján még azt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy bárki is vegyi fegyvereket alkalmazott.

Az interjú tartalmát az azt készítő riporter, Charlie Rose ismertette előzetesen a nézőkkel. Mint mondta, Aszad nem erősítette meg, de nem is tagadta, hogy országa rendelkezik vegyi fegyverrel. Az elnök azt is kijelentette, hogy az ilyen eszközöknek Szíriában központi ellenőrzés alatt kell állniuk. „Nincs bizonyíték arra, hogy vegyi fegyvert alkalmaztam a népem ellen” – idézte az elnököt szó szerint az újságíró.

Az Egyesült Államok jelenleg katonai beavatkozást készít elő az Aszad-rezsim ellen a vegyi fegyverek alkalmazása miatt. Bassár el-Aszad ezzel kapcsolatban – Rose közlése szerint – kijelentette, hogy Szíria, amennyire csak lehetett, már felkészült egy külső csapásra. Figyelmeztetett egyúttal, hogy Damaszkusz nem hagy megtorlás nélkül semmilyen beavatkozást, és szövetségeseivel együtt válaszolni fog rá.

Az Egyesült Államok jelenleg katonai beavatkozást készít elő az Aszad-rezsim ellen a vegyi fegyverek alkalmazása miatt. Az amerikai külügyminiszter szerint hazája nem zárja ki, hogy esetleg az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul egy Szíriáról hozandó határozat érdekében, ha a világszervezet ellenőrei elkészítik helyszíni jelentésüket.

Arról is beszámolt, hogy a kormány videofelvételeket köröztet, így akarva meggyőzni az amerikaiakat és a kongresszus tagjait egy Szíria elleni katonai fellépés szükségességéről. A videók egyértelműen azt mutatják, hogy az augusztus 21-ei mérgesgáz-támadás olyan esemény volt, amelyet az Egyesült Államok nem hagyhat figyelmen kívül.

Kerry szerint a gáztámadás megtorlása egyúttal jelzés volna Irán és a radikális Hezbollah szervezet számára is. Máskülönben mind a ketten azt hihetnék, hogy semmilyen következménnyel nem jár, ha nemzetközi egyezmény által tiltott fegyvereket vetnek be – hangoztatta.

A szíriai és a közel-keleti békét sürgette Ferenc pápa vasárnap a Szent Péter téren mondott beszédében, amelyben azt is hangoztatta, hogy a háború a fegyverkereskedők érdeke lehet.

Lapértesülés szerint a Fehér Ház a korábban tervezettnél intenzívebb támadást akar Szíria ellen.

„Konzultációs offenzívát” indít az amerikai elnök annak érdekében, hogy megszerezze a kongresszus támogatását a Szíria elleni amerikai katonai akcióhoz.

A szíriai felkelők rárontottak egy keresztények lakta településre az éjszaka folyamán.

Egy német lap szerint lehallgatási adatok azt valószínűsítik, hogy nem Bassár el-Aszad elnök engedélyezte vegyi fegyver bevetését Szíriában.

John Kerry, amerikai külügyminiszter elutasította Bassár el-Aszad azon állítását, miszerint nincs bizonyíték arra, hogy vegyi fegyvert vetett volna be saját népe ellen.

Az amerikai miniszter beszámolt arról: tárgyalópartnerei is egyetértettek abban, hogy a szír rezsim átlépett egy választóvonalat a vegyi fegyverek bevetésével. Katari kollégája hozzátette, meglátásuk szerint szükség van a nemzetközi fellépésre annak érdekében, hogy megvédjék a fegyvertelen népet a támadásoktól és a szenvedéstől.

Barack Obama kabinetfőnöke, Dennis McDonough egy vasárnapi nyilatkozatban azt mondta, hogy az amerikai elnöknek nem áll szándékában katonai beavatkozást kezdeni Szíriában a kongresszus hozzájárulása nélkül. A Fox News televíziónak adott interjúban McDonough emlékeztetett arra, hogy Obamának megvan ugyan az ehhez szükséges felhatalmazása, de azzal nem kíván élni anélkül, hogy a kongresszus támogatását is maga mögött tudná. Párizsi sajtóértekezletén John Kerry külügyminiszter azt is közölte, hogy Izrael és a Palesztin Hatóság képviselői készek folytatni július végén elkezdett közvetlen tárgyalásaikat. Mint hozzátette, ő maga hamarosan találkozni fog az izraeli kormányfővel.

Az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek szombaton született állásfoglalását értékelte Martonyi János külügyminiszter. „Nem beszélünk egyelőre korlátozott csapásról, Magyarország biztosan nem beszél ilyenről” – mondta a Kossuth Rádió Krónika című műsorában szombaton Martonyi János. A magyar külügyminiszter hozzátette: a 28-ak egységes álláspontra jutottak, Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kiadott egy a közös álláspontot tükröző nyilatkozatot, amely tökéletesen megfelel a magyar álláspontnak.

Az EU-külügyminiszterek amellett foglaltak állást, hogy az augusztus 21-ei damaszkuszi vegyifegyver-támadásra egyértelmű és határozott választ kell adni Szíriának. A miniszterek ugyanakkor arra szólították fel Washingtont, hogy a tervezett katonai csapást ne hajtsa végre a vegyi fegyverek alkalmazásáról készített ENSZ-szakértői jelentés nyilvánosságra hozatala előtt.

Martonyi János azt mondta, természetesen szükség van válaszlépésre, ugyanis a nemzetközi közösség nem nézheti tétlenül a történteket. Hozzátette: nem a büntetésre helyezné a hangsúlyt, hanem arra, hogy a nemzetközi közösségnek kötelessége a további hasonló esetek megelőzése. Hangsúlyozta, ez nagyon markánsan meg is jelenik a közös nyilatkozatban. Ez viszont nem azt jelenti, hogy az ENSZ megkerülésével azonnal katonai csapást kellene végrehajtani – emelte ki. Végig kell menni az úton, meg kell várni az ENSZ-szakértők jelentését, és mindent el kell követni annak érdekében, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa megfelelő döntést hozzon.

Hozzátette: most nincs arra szükség, hogy a katonai csapásokkal kapcsolatos magyar álláspont vagy bármilyen, az esetleges műveletekben való részvétel kérdése felmerüljön. Nem képzelhető el, hogy a magyar katonák is részt vegyenek egy esetleges misszióban, „nincs is rá igény, nincsenek ilyen típusú képességeik, és nem is indokolt” – jelentette ki.