A helyi idő szerint kedden publikussá vált iratok szerint – amelyeket egy jogvédő szervezet által indított közérdekű adatkérés nyomán voltak kénytelenek kiadni kétéves pereskedés után – 2006 és 2009 között az NSA több mint 17 800 telefonszámot figyelt meg, ebből azonban mindössze 1900 esetben rendelkezett megfelelő jogi alappal az adatgyűjtésre. A megfigyelt egyesült államokbeli telefonhívásoknak az úgynevezett metaadatait – például hogy azokról milyen számokat, mikor és hol tárcsáztak – gyűjtötte az ügynökség, a hívásokat nem minden esetben hallgatta le. A belföldi adatgyűjtésre viszont csak abban az esetben volt joga a szervnek, ha a telefon tulajdonosával szemben a terroristákkal való kapcsolat megalapozott gyanúja állt fent, ami az esetek nagy részében nem volt igaz.
Mivel az NSA feladata alapvetően a külföldi elektronikus hírszerzés, a belföldi megfigyelést csak a Foreign Intelligence Surveillance Court (FISC) nevű titkos bíróság felhatalmazásával végezhet. A dokumentumokból az is kiderült, hogy Reggie Walton bíró szerint az NSA nemcsak, hogy „gyakran és rendszerszerűen megsértette” saját szabályzatát, de a felügyeletével ellátott FISC-t is félrevezette tevékenységével kapcsolatban. Ezt az ügynökség munkatársai is elismerték, de azt állították, hogy mindez véletlenül, nem szándékosan történt. A túlkapásokat részben a rendszer bonyolultságával indokolták, amely olyan nagy és összetett volt, hogy egy 2009-es tanúvallomás szerint „egy olyan ember sem volt, aki teljesen átlátta volna” azt.
James Clapper nemzeti hírszerzési igazgató az iratok közzétételét követően közölte: a dokumentumok azt tanúsítják, hogy amint problémák merültek fel az adatgyűjtési programmal kapcsolatban, a kormány „további fékekkel, ellensúlyokkal és biztosítékokkal látta el a rendszert” a hasonló esetek megakadályozása érdekében. Az NSA 2009-ben átszervezte a telefon-megfigyelési rendszert Walton bíró javaslatai szerint. A FISC három darab, múlt hónapban nyilvánosságra hozott állásfoglalásából azonban az is kiderült, hogy az ügynökség – műszaki hibából eredően – még 2011 és 2012 folyamán is széles körben megfigyelte az Egyesült Államokon belüli internetes kommunikációt, és ezzel alkotmánysértést követett el.
A titkosított dokumentumokat a kormányzat az Electronic Frontier Foundation és az American Civil Liberties Union jogvédő civilszervezetek kérelmére volt kénytelen kiadni. Az adatszolgáltatási kérelmet még jóval azelőtt nyújtották be, hogy Edward Snowden, az NSA volt informatikusa idén tavasszal titkos dokumentumok kiszivárogtatásával leleplezte az ügynökség kiterjedt adatgyűjtő és hírszerzési programját.
