A szerb parlament 2003-ban szigorította meg a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó törvényt. A lépés hátterében az állt, hogy a korábbi években számos visszaélés történt, így olyan személyek is megkapták a jogosultságot, akiknek egészségi állapota ezt nem indokolta – írta a lap.
A nyugdíj- és rokkantbiztosítási alap (PIO) illetékese azt mondta, hogy most csak az a személy kaphat rokkantsági nyugdíjat, aki semmilyen munka elvégzésére nem alkalmas, illetve ha a szakértői bizottság teljesen munkaképtelennek nyilvánítja. Jelica Timotijevic közölte, hogy a 2003-as törvénymódosítás megszüntette a csökkent munkaképesség és a rövidített munkaidős foglalkoztatás kategóriáit.
Amennyiben a rokkantságot munkahelyi sérülés vagy munkából adódó megbetegedés okozza, akkor nem számít a szolgálati idő hossza. Ha viszont nem munkából adódó rokkantságról van szó, legalább ötéves szolgálati időre van szükség, ez alól csak azok jelentenek kivételt, akik harmincéves koruk előtt válnak rokkanttá.
A tavaly beérkezett valamivel több mint 31 ezer kérelemnek mindössze 35 százalékát hagyta jóvá a PIO. A legtöbb esetben a jogosultság alapja súlyos keringési, ízületi vagy lelki betegség, illetve tumor volt.
A biztosítási alap adatai szerint 1997-ben a mintegy másfél millió nyugdíjas 30 százaléka számított rokkantnak, tavaly már csak 20 százaléka. Jelen pillanatban 1,7 millió nyugdíjas él Szerbiában, közülük 337 ezer kap rokkantsági nyugdíjat. A rokkantsági ellátás összege átlagosan 23 ezer dinár (60 ezer forint) – az öregségi nyugdíj összege ennél 3000 dinárral (8 ezer forint) több –, a rokkantnyugdíjasok 12 százaléka viszont csupán 13 ezer dinárt (34 ezer forint) kap havonta.
