A hírt a Dagens Nyheter (DN) nevű országos napilap szellőztette meg hétfőn: az újság birtokába jutott információk szerint a dél-svédországi Skåne megye rendőrségének számítógépes rendszerében létezik egy mappa, az a neve: „Vándorlók”. Ebben egyetlen fájl található, mely óriási családfát ábrázol: több mint négyezer, roma származású svéd állampolgár adatai találhatóak meg benne és az, hogy milyen kapcsolat fűzi őket egymáshoz. A hatósági adatbázisban közel sem csupán a bűnözők szerepelnek: büntetlen előéletű cigányok, társadalmi vezetők – például a svédországi roma fiatalok egyesületének elnöke – sőt majd ezer kisgyermek is belekerült a hálóba. A DN szerint egyértelmű a cél: ha roma vagy, akármit is teszel, a rendőrség tudni akar rólad.
A rendőrség először tagadta az adatbázis létezését, majd elismerték, hogy sajnálatos módon valóban létezett egy ilyen fájl, de azt csak az utóbbi években készítette egy túlbuzgó nyomozó, felsőbb utasítás nélkül. A DN erre előállt a második adatbázissal is, melyet ugyanúgy a skånei rendőrség honlapján tárolnak. Ez a kettes számú adatbázis „csupán” ezer nevet tartalmaz (sok az átfedés a nagyobb fájllal), a listázott romák egytizede itt is kisgyermek, és itt is akadnak ismert nevek: például Soraya Post 57 éves göteborgi emberjogi szakértő, aki jelenleg Västra Götaland régió önkormányzatának dolgozik. „És még mi oktattuk ki Sarkozyt, Berlusconit meg a magyarokat! Könnyű arról beszélni, hogy mi folyik ott – ez azonban itt történt, nálunk” – nyilatkozta Post a DN-nek.
A listázás természetesen komoly felháborodást váltott ki Svédországban. Stockholmban több ezer roma és nem roma tüntetett a rendőrség ellen, a felszólalók azt hangoztatták, hogy a svéd cigányok ezentúl nem bízhatnak a hatóságokban. „Olyan, mintha jó erősen gyomron vágtak volna. Azzal semmi baj nincs, ha a rendőrség nyilvántartja a bűnözőket, sőt írják csak össze nyugodtan a romákat is, akik megszegik a törvényt. De hogy az én egy, másfél éves gyerekeim is rajta legyenek a listán, az elképzelhetetlen – nyilatkozta Mika Palmroth, egy, a főváros külterületén élő roma a Svenska Dagbladetnek. – Ironikus, hogy pont Svédországban történik ez meg, abban az országban, mely úgy szereti figyelmeztetni Magyarországot és Romániát az ottani romákat érő sérelmekre – jegyzi meg a lap cikke. – Persze mindig könnyebb más portáján sepregetni” – teszi hozzá erre Palmroth.
A rendőrség berkeiben azonban akadnak olyanok, akik nem látnak különösebb kivetnivalót a listában. Egy név nélkül nyilatkozó visszavonult rendőr például hatásos eszköznek nevezte a családfa-adatbázist. „Ha történt valami bűncselekmény, csak megnyitottuk a fájlt, és tudtuk, milyen kapcsolatokkal rendelkezik az elkövető. Ha egy roma vállalkozást akart indítani, az adóhatóság ellenőrizhette, hogy vannak-e sötét alakok a családjában” – nyilatkozta az ismeretlen személy az Expressen bulvárlapnak (az adóhatóság tagadja, hogy bármi köze lenne az adatbázishoz). Az ügyben egyelőre rengeteg a kérdőjel, az adatbázis keletkezésének időpontját például más-más források 2005-re, 2010-re és 2011-re teszik, ezért a skånei rendőrfőnök bejelentette, teljes körű vizsgálatot folytatnak le az igazság kiderítése érdekében. Ha kiderül, hogy a hatóságok visszaéltek az állampolgárok adataival (márpedig a lapok által megkérdezett jogi szakértők szerint legalábbis a gyermekek esetében biztosan ez történt), az sokba fog kerülni az államnak: személyenként 10-20 ezer koronás kártérítést is megítélhetnek, így a lista „költsége” akár 40-80 millió koronára, azaz több mint egymilliárd forintra is rúghat.
(Svenska Dagbladet, Svd.se, Dagens Nyheter, Dn.se, Expressen, Expressen.se)
