Az augusztus elején hivatalba lépett, centristák és reformisták által támogatott Haszan Róháni elnök is saját oldalt nyitott, amelyet a kabinet minden tagja lájkolt. „Úgy tűnik, hogy a kulcs – Róháni elnöki kampányának jelképe – talán kinyitja az internet zárát” – kommentálta a szokatlan lépést reformpárti Sarg lap hétfőn.
Elemzők szerint mindez része Róháni politikai és kommunikációs stratégiájának. Az államfő a közel sem nyitottságáról híres elődjénél, Mahmúd Ahmadinezsádnál nagyobb átláthatóságot ígért, az internetes jelenléttel pedig állítólag bel- és külföldi imázsát akarja javítani.
„Róháni igen rátermett pr-tanácsadókkal vette körül magát. Ők ismerik azokat a stratégiákat, amelyekkel az elnök meg tudja majd különböztetni magát Ahmadinezsádtól. A közösségi média központi szerepet fog játszani Róháni elnöksége alatt” – mondta Mehrzad Boroujerdi, az amerikai Syracuse-i Egyetem közel-keleti programjának vezetője. E stratégia részeként egyes elemzők szerint a jövőben minden bizonnyal elérhetővé fogják tenni a Facebookot és más tiltott internetes oldalakat Iránban.
Ugyanakkor számos keményvonalas iráni vallási vezető ellenzi az internet teljes megnyitását, attól tartva, hogy a nyugati behatások egyfelől bomlasztanák az iszlám köztársaság társadalmát, másfelől könnyebbé tennék a rendszerellenes szervezkedést. Korábban még az is felmerült, hogy Iránban zárt, „nemzeti” internetet hozzanak létre.
Iránban 2009-ben tiltották be a Facebookot, miután az elnökválasztást követően az Ahmadinezsád újraválasztásának tisztaságát kétségbe vonó aktivisták a közösségi oldalon kezdtek tüntetések szervezésébe.
Tavaly Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője rendeletben közölte: a Facebook engedélyezhető, ha nem „bomlasztó és rossz” célokra használják fel az oldalt.
Az optimista reményeknek ellentmond, hogy az internet cenzúrázását felügyelő szerv vezetője hétfőn közölte: még nem jött el annak az ideje, hogy feloldják a Facebook blokkolását. A tájékoztatási és távközlési minisztérium közleményben cáfolta, hogy vezetője oldalt nyitott volna a közösségi oldalon. Ugyanakkor a kiterjedt cenzúrát az iráni fiatalok mind nagyobb tömege kerüli meg külföldi proxy-szerverek használatával, így az oldal blokkolásának hatása egyre kisebb.
Az iráni politikusok is egyre aktívabban próbálják használni az internetet. Hamenei nevén például egy Facebook-oldal és egy Twitter-fiók is működik, s habár az ajatollah hivatalosan egyiket sem ismerte el sajátjának, alapvetően az ő üzenetét közvetítik. Róháni és Mohamad Dzsavad Zarif külügyminiszter korábban azzal lepte meg a nemzetközi közvéleményt, hogy Twitter-oldalán ünnepi üdvözletet küldött a zsidó újév alkalmából. Ahmadinezsád még gyakran arról beszélt, hogy Izraelt el kell pusztítani.
A főcenzor és a tájékoztatási minisztérium tagadása ellenére egyes miniszterek már a posztolásba is belefogtak a Facebookon, egyelőre találkozóik napirendjét és kisebb hivatali érdekességeket osztottak meg.
