A két államfő találkozója 20 percig tartott. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója elmondta, hogy a megbeszélésen az amerikai elnök elmaradt moszkvai látogatásáról nem volt szó, a politikusok „alapvetően a szíriai kérdést vitatták meg”. Később maga az orosz államfő is megerősítette, hogy tárgyalt az amerikai elnökkel. A G20- as csoport csúcstalálkozóját záró sajtótájékoztatón azt mondta: „nagyon tartalmas, konstruktív beszélgetés volt, amely jóindulatú légkörben zajlott. Kitartottunk a meggyőződésünk mellett”.
Barack Obama sajtótájékoztatóján őszintének és nyíltnak nevezte a megbeszélést. Hozzátette, hogy ez jellemzi a kapcsolataikat. Megerősítette, hogy elsősorban Szíriáról tárgyaltak, és nem érintették Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses alkalmazottja ügyét. Az amerikai titkosszolgálatok adatgyűjtéséről információkat kiszivárogtató férfi Oroszországban tartózkodik, ahol augusztus elsején ideiglenes menedékjogot kapott. Emiatt mondta le a Fehér Ház Obamának a szentpétervári csúcstalálkozó előtti napokra tervezett moszkvai látogatását.
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy orosz kollégájával egyetértettek abban, folytatni kell az együttműködést a számos kérdésben meglévő nézeteltérések ellenére, beleértve Szíriát is. Azt mondta, nem számított arra, hogy a megbeszélésen Putyin elfogadja a közel-keleti országban zajló események amerikai megközelítését, de reméli, hogy az ENSZ-ellenőrök jelentésének megismerését követően Moszkvának több oka lesz arra, hogy higgyen az amerikai adatoknak, amelyek szerint a szíriai kormányerők vetették be a vegyi fegyvereket. Barack Obama szerint a szíriai vegyifegyver-támadást nem lehet válasz nélkül hagyni, ugyanakkor az ország válságára hosszabb távon politikai megoldást kell találni, és ez utóbbiban egyetért az Egyesült Államok és Oroszország.
A következő napok döntésétől függ, hogy milyen világban fogunk élni – közölte Obama sajtótájékoztatóján. A vegyi fegyverek bevetése a szíriai rezsim által „veszélyezteti a globális békét és biztonságot”, „fenyegeti (Szíria) szomszédjait, a Közel-Keletet (...) és növeli a valószínűségét annak, hogy ezek a fegyverek terroristák kezébe jutnak”. Azt is leszögezte, hogy a világ 189 országa szerződésben tiltotta be a vegyi fegyverek bevetését, és ha a nemzetközi közösség most nem lépne, az „rossz üzenetet” és biztatást jelentene a „lator államok” felé.
Az amerikai elnök elismerte, hogy az esetleges korlátozott katonai csapás nem oldaná meg magát a szíriai konfliktust. Közölte, hogy kedden beszédet intéz a nemzethez a Szíria ellen intézendő katonai csapás ügyében.
Habár a G20 csúcs résztvevői megosztottak voltak egy esetleges szíriai katonai beavatkozást illetően, a katonai csapás támogatóinak „jobbak voltak az érvei és erősebb volt a hangjuk” – közölte David Cameron brit kormányfő pénteki szentpétervári sajtótájékoztatóján. „Félelmetes lenne egy olyan világ, amelyben az amerikai elnök meghúz egy vörös vonalat, és azt mondja, hogy annak átlépése következményekkel fog járni, de ezt mégsem követik következmények” – fogalmazott a brit miniszterelnök. Cameron arról is beszélt, hogy a szíriai helyzet korunk humanitárius katasztrófája, és mielőbb segítséget kell nyújtani az ottani civil lakosságnak. Mint mondta, több ország ajánlott fel élelmiszer- és egészségügyi segélyt a csúcson.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Francois Hollande francia államfő
Fotó: MTI/EPA
Oroszország segíteni fog Szíriának, ha azt külső agresszió éri – közölte Vlagyimir Putyin a G20-as csoport szentpétervári csúcstalálkozóját záró pénteki tájékoztatón. „Hogy segíteni fogunk-e Szíriának? Igen, fogunk. Már így is segítünk. Fegyvereket szállítunk, együttműködünk gazdasági területen, és remélem, hogy az együttműködésünk bővülni fog a humanitárius szférában, beleértve a humanitárius segítség eljuttatását, támogatva azokat az embereket, a lakosságot, akik nagyon nehéz helyzetbe kerültek ebben az országban” – mondta az orosz államfő kérdésre válaszolva.
Megismételte Moszkva álláspontját, hogy jogtalan lenne az egyoldalú katonai beavatkozás az Egyesült Államok részéről. Putyin szerint a G20 csúcson többségben voltak azok az államok, amelyek elutasítják a katonai beavatkozást, az esetleges csapás mellett csak öt ország, azaz az Egyesült Államok, Franciaország, Szaúd-Arábia, Törökország, Kanada állt ki.
Ennek ellentmondani látszik az, hogy a csúcstalálkozó 11 résztvevője aláírt egy közleményt, amely „erőteljes nemzetközi választ” követelt Szíriával szemben. A szóban forgó államok szerint a bizonyítékok „egyértelműen” azt mutatják, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjének számlájára írható a Damaszkusz közelében elkövetett augusztus 21-i vegyifegyver-támadás, amely egyes források szerint több mint ezer ember életét követelte.
Hivatalosan is beterjesztették a szíriai katonai beavatkozást engedélyező határozatot az amerikai szenátusban pénteken. Harry Reid, a demokrata szenátorok vezetője egy rövid ülés során nyújtotta be a dokumentumot. A képviselők öthetes szünet után hétfőn térnek vissza, és rögtön a katonai beavatkozás megvitatásával indítják az őszi ülésszakot. A határozatról előreláthatólag szerdán szavaznak.
A felsőház mélyen megosztott a damaszkuszi kormány állítólagos vegyifegyver-támadását büntető csapásmérés kérdésében, bár annak külügyi bizottsága a héten 10:7 arányban jóváhagyta a beavatkozást. A külügyi bizottság kompromisszumos határozatban 60 napra korlátozva engedélyezné az Egyesült Államoknak a katonai akciót, amely bizonyos feltételekkel és csak egyszer 30 nappal meghosszabbítható.
A testület egyúttal kizárta szárazföldi erők „hadműveletekben történő” bevetését Szíriában.
A közlemény szerint „egyértelmű üzenetre van szükség” a „világon érvényben lévő szabályokat és értékeket durván megsértő” cselekmény után, hogy „hasonló atrocitások többé ne fordulhassanak elő”. A dokumentum egyben hangsúlyozta, hogy a világ ebben a kérdésben nem várhat az ENSZ Biztonsági Tanácsának a jóváhagyására, hiszen az – Oroszország és Kína ellenállása miatt – a szíriai konfliktus két és fél éve alatt végig képtelen volt a rezsimet elítélő határozatot hozni.
A szentpétervári találkozó végén szétosztott közleményt az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Franciaország, Ausztrália, Kanada, Olaszország, Japán, Dél-Korea, Szaúd-Arábia, Törökország, valamint a találkozóra meghívott, de a G-20 hivatalosan nem tartozó Spanyolország írta alá.
Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök egyenesen azt állította, hogy a csúcstalálkozó szinte minden résztvevője egyetértett a szíriai beavatkozás szükségességében. Erdogan hozzátette, hogy egy 3-5 országból álló koalíció az ENSZ égiszén kívül is létrejöhetne egy közös katonai művelet kedvéért. A Szíriával 900 kilométeres határon osztozó Törökország korábban jelezte, hogy részt venne egy nemzetközi büntetőakcióban.
Az Egyesült Államok másik partnere Franciaország lehetne. Francois Hollande francia elnök ugyanakkor azt hangsúlyozta pénteken, hogy Párizs megvárja az ENSZ fegyverzetellenőreinek jelentését, valamint az amerikai kongresszus döntését. Ez ellentmond annak, amit Laurent Fabius francia külügyminiszter mondott Vilniusban pénteken, szerinte nem kell megvárni az ENSZ szakértők jelentését.
Mint ismert, a találkozón a szíriai helyzet fő témaként szerepelt a G20-as csúcstalálkozón.
A szíriai házelnök az amerikai csapás elleni fellépésre kérte az amerikai kongresszust. Az európai védelmi miniszterek úgy látják, nem lehet szó nélkül hagyni a vegyifegyver-támadást, eközben Moszkva kérelmet küldött a NAÜ-nek egy Damaszkusz környéki reaktor ügyében.
A német külügyminiszter pénteken Vilniusban arra kérte az ENSZ vegyifegyver-szakértőit, hogy mielőbb tegyék közzé az augusztus 21-én történt állítólagos szíriai gáztámadásról szóló jelentésüket. Laurent Fabius francia külügyminiszter szerint Brüsszelnek nem kellene megvárnia a jelentést.
Nagyszabású hadműveletet indítottak pénteken a szíriai kormányerők egy stratégiai fontosságú katonai repülőtér mellett fekvő település visszafoglalásáért, a főváros közelében. A londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) szerint a Damaszkusztól délnyugatra fekvő Moadhamiját al-Sám övezetét heves tüzérségi támadás alá vette a hadsereg, és a városra négy rakétát lőtt ki. A városban összecsaptak egymással a felkelők és a kormányerők.
