Keresztény falvakban mészárolnak a terroristák, veszélyben Jézus nyelve

A Damaszkusztól hatvan kilométerre északra fekvő Maaloula faluban megöltek három fiatal keresztényt, akik még Jézus nyelvét beszélték – írja a Vatikáni Rádió weboldala.

A Damaszkusztól 60 kilométerre található településen mintegy kétezren élnek, és egy részük még a Jézus által használt ősi arámi nyelv egy változatát beszélik. Az MNO korábbi cikkében már rámutatott, hogy ahová az Amerikai Egyesült Államok hadserege beteszi a lábát, ott több ezer éves élő kultúrák pusztulnak el. Mint ahogy arra ma már a világ szinte minden keresztény vezetője felhívja a figyelmet, a szíriai katonai műveletekért – és en bloc a közel-keleti háborúknak is – a keresztény közösségek fizetik a legnagyobb árat. III. Gergely Laham melkita bizánci katolikus pátriárka is arra figyelmeztetett, hogy ha külföldi katonai csapások érik Szíriát, akkor az csak súlyosbítani fogja a lakosság szenvedéseit.

A most megtámadott falu egyike annak a néhány településnek, ahonnan az amerikai Passió című mozifilm arámi dialektusát kölcsönözték, vagyis az ott ma is beszélt nyelv lehetett Jézus Krisztus anyanyelve. E nyelv különlegessége, hogy legalább 3000 éve biztosan szinte változatlan formában beszélik, első írásbeli nyoma a Krisztus előtti X. századból származik. A Damaszkusztól északra fekvő három hegyi falu 10 ezer lakosa mind a mai napig arámi nyelven köszönti egymást.

A Fotelkalandor blog szerzője járt a térségben, beszámolójában többek között arról írt, hogy a különleges nyelv azért is maradhatott fenn, mert Maaloula – a név jelentése kapu – igen nehezen megközelíthető helynek számított. A blogbejegyzésből kiderül az is, hogy a Maaloulában található értékeket nem rezervátumszerűen vagy múzeumokban őrizték meg: ott Jézus nyelve, vagy a változatlan formában fennmaradt melkita Szent Szakrisz-kolostor a jelen valósága, aminek a létét az amerikai fegyveres fellépés és a lázadónak nevezett szabadcsapatok garázdálkodása közvetlenül fenyegeti. Ezeket az értékeket feltették a világörökségi várományosi listára, 2007-ben pedig a Damaszkuszi Egyetem kihelyezett nyelvi intézetet hozott létre – amit nemrég éppen a polgárháború miatt kénytelenek voltak bezárni. A szerző ugyanakkor kitért rá, hogy a Nyugatról érkezett keresztényekre testvérként tekintenek a falubeliek. „Nincs a világnak még egy olyan vidéke, ahol ennyi különböző, gyakran évezredes hit, kultúra él egymás mellett” – teszi hozzá.

Kitér viszont arra, hogy a napokban annak az al-Kaidához kapcsolódó és a Szabad Szíriai Hadsereg szövetségesének számító terrorszervezetnek köszönhetően került be a falu a hírekbe, amely nemcsak robbantásos merényleteket követett el az elmúlt hónapokban, de keresztény templomokra támadott, síita, alavita mecseteket is romboltak, és síita imámokat fejeztek le.