Jelentkezhetnek például olyanok, akik a doktori fokozat megszerezésére készülnek, mesterképzésre is pályázhatnak köztisztviselők, továbbá magasabb szintű szakképzésben részt vett, illetve a művészeti szakirányon végzett hallgatók is kapnak lehetőséget. A doktori fokozattal rendelkezők három hónaptól két évig terjedő képzések között válogathatnak.
Az oktatási tárca felügyelete alá tartozó tanács egyben azt ígérte, hogy a már ösztöndíjban részesülők eredményeit szigorúbban fogják ellenőrizni, s csak azok ismeretében döntenek a pénzügyi támogatás további folyósításáról.
Kormányzati pénz csak a külföldön tanuló kínaiak elenyésző része mögött van. A külföldi felsőoktatásban részt vevők száma 2008 óta nagyjából 20 százalékkal nő, s az oktatási minisztérium adatai szerint tavaly már 400 ezer körül volt. Közülük 380 ezren tanultak saját költségen.
A statisztikák szerint még a központi felvételiken eredményes vizsgát tevők közül is sokan külföldi egyetemeken próbálnak szerencsét. A Kínában végzők közül mind nagyobb számban igyekeznek határokon kívüli mester- és phd fokozatot szerezni ahelyett, hogy munkába állnának. A helyzet legnagyobb haszonélvezői az Egyesült Államok felsőoktatási intézményei, ahol az első diplomások körében tavaly 30 százalékot meghaladó mértékben emelkedett a Kínából érkezett beiratkozók száma.
A külföldön tanuló kínaiak 74 százaléka Amerikában, Ausztráliában, Japánban, Nagy-Britanniában és Kanadában talált magának megfelelő oktatási intézményt. A hazatérők aránya a kínai statisztikák szerint egyre jobb.
