Jelentős mértékben zuhant a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) államfőjelöltje, Crin Antonescu bizalmi indexe: a CSOP közvélemény-kutató legfrissebb, augusztus 24. és szeptember 1. között készült felmérése szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a szenátus elnökének támogatottsága csupán 17 százalékos, ami megegyezik Traian Basescu jelenlegi államfő népszerűségi mutatóival.
Talán épp ezért, jóval több, mint egy évvel a jövő évi – vélhetően december eleji – államfőválasztások előtt Antonescu gőzerővel elkezdett kampányolni. Szeptember 9-én meglehetősen furcsa kijelentést tett az egyik hírcsatornának nyilatkozva: leszögezte, hogy ő az ellenzék vezére, mivel a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ugyan kormányon van, „de nincs hatalmon”. Szeptember 10-én pedig kiállt a sajtó nyilvánossága elé, és egyértelműen kijelentette: nem támogatja a verespataki ciános aranybánya-beruházást.
Talán furcsának tűnhet, hogy a támogatottságát a felmérések szerint továbbra is őrző kétharmados kormánytöbbség biztos befutónak tűnő jelöltje ilyen korai és ilyen intenzív kampányba kezd, de az USL tagpártjai közötti viszony ismeretében mégis érthető – állapította meg a Mensura Transylvanica (MT) erdélyi politikaelemző intézet. Antonescut az egyik „leglinkebb” politikusként tartja számon a közvélemény, aki nem sok vizet zavart a szenátusban, és nyilvános szerepléseivel sem tett túl jó benyomást a közvéleményre – ezt támasztják alá a közvélemény-kutatási adatok, amelyek szerint népszerűsége messze elmarad az USL társelnökéétől, Victor Ponta miniszterelnökétől – tették hozzá.
Úgy látják, az USL két legfőbb pártja, a PNL és a Szociáldemokrata Párt (PSD) közötti viszony sem súrlódásmentes – a kormányfő nemegyszer utasította rendre azon PNL-s minisztereket, akik panaszkodtak, hogy a paritás érdekében az övékkel párhuzamosan, hasonló tárgykörben, PSD-s irányítással létrehozott minisztériumok megnyirbálják a hatásköreiket. Ennek nyomán a kiszivárgott hírek szerint több vezető PSD-s politikus is fölvetette: a pártnak nem kellene automatikusan Antonescu mögé állnia, hanem saját jelöltet kellene indítania – olvasható az elemzésben.
„Antonescu most emiatt érezhette úgy, hogy már a politikai idény őszi kezdetekor intenzíven el kell kezdenie kampányolni az államfői tisztségért.” A „kormányon is ellenzékben” kijelentés amolyan jópofáskodásnak is tekinthető, ám félig-meddig komoly is, hiszen ezúton tudatta ismét Victor Ponta miniszterelnökkel: elégedetlen, amiért pártjának miniszterei háttérbe szorulnak a kormányban. A kijelentés ismét csak annak az előjele lehet, hogy az USL nem lesz hosszú életű – tette hozzá az MT.
A Verespatakkal kapcsolatos kijelentés sokkal érdekesebb – állapította meg a politikaelemző intézet. Nyilatkozata ellenére –, miszerint a kormány helyesen járt el, amikor elfogadta a parlament elé terjesztendő törvénytervezetet – ezzel is inkább szembehelyezkedett a kabinettel, jelezve: ő személy szerint nyíltan állást foglal a projekttel szemben. A szeptember 9-i nyilatkozatok alapján úgy tűnt, hogy húzásával szövetségesét, Victor Pontát is meglepte, aki ezt követően kénytelen volt csatlakozni hozzá a bányaprojekt elleni kiállásban – olvasható az elemzésben.
Antonescu állásfoglalása egyértelműen népszerűségnövelő célzatú kampánygesztus: látva azt, hogy a verespataki bányanyitás ellenzői egyre nagyobb tömegben vonultak utcára, és rendszeresen elfoglalták a főbb útvonalakat, a bányatörvény kidolgozóinak, illetve már Ponta lemondását is követelve, megpróbálja meglovagolni a bányaellenes érzelmeket, és megkísérli megszerezni a bányaprojekt ellenzőinek szavazatait – vélekedett az MT.
Állásfoglalásának őszintesége kétséges – ám befolyásának latba vetése akkor is értékes lehet, ha gesztusa csupán szavazatmaximalizálási céllal született. A lényeg az, hogy a bányaellenes oldal mostantól folyamatosan számon kérje rajta a mozgalom támogatását és a bányaprojekt elleni fellépést, hogy az RMGC projektje valóban meghiúsuljon – zárul az elemzés.
A tervezet ellen Romániában országszerte napok óta tüntetnek a beruházást ellenzők. Különböző közösségi fórumokon bejelentették, hogy folytatják a tiltakozásokat, ugyanis szerintük egyelőre csak egy „csatát” nyertek. Szeptember 10-én Verespatakon is mintegy ötszáz helyi lakos vonult utcára, ők a beruházás megnyitását követelték.
