Martonyi elmondta, mi a külpolitika feladata

Magyarország tiszteletbeli konzuljainak hálózata folyamatosan bővül, és a kormány tovább akarja erősíteni ezt a hálózatot – mondta Martonyi János külügyminiszter.

A tiszteletbeli konzulok V. konferenciáján Martonyi János kiemelte: Magyarország közepes méretű ország, anyagi forrásai korlátozottak, nem tud minden országban jelen lenni, ezért a magyar diplomácia a tiszteletbeli konzulok nélkül az alapvető feladatait sem tudná ellátni. A külügyminiszter ezért köszönetet mondott a Gödöllői Királyi Kastélyban jelen lévő 137 tiszteletbeli konzulnak.

Több országban azért van szükség a tiszteletbeli konzulokra, mert nincs más képviselete Magyarországnak – magyarázta. Hozzátette: más országokban ugyan van külképviselet, de szükség van tiszteletbeli konzulokra is, mert rendkívül sokrétűek az államok közötti kapcsolatok.

Martonyi János kifejtette: a tiszteletbeli konzuloknak csak egy része magyar vagy magyar származású, és különösen hálásak a magyar háttérrel nem rendelkezőknek, amiért ők is ugyanolyan lelkesedéssel végzik a munkájukat.

A tárcavezető elmondta: a magyarok kulturális, nyelvi közösségként, nemzetként nem egyetlen államban élnek. A külpolitikának fontos feladata, hogy összeegyeztesse az ebből fakadó feladatokat a klasszikus feladatával, vagyis azzal, hogy minden országgal feszültségmentesen, barátságban működjön együtt – mutatott rá.

A magyar növekedési fordulat hosszú távú sikeréhez szükség van arra, hogy az ország Európa termelési központja legyen, minél több termelési beruházás valósuljon meg, továbbá a keleti nyitás eredményes legyen – mondta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára hétfőn Gödöllőn. Véleménye szerint a külpolitikában a külgazdaság egyre nagyobb hangsúlyt kap. A magyar gazdaság nyitott, exportorientált – tette hozzá.

Az államtitkár felsorolta a keleti nyitás irányait: az Oroszországgal, a Távol-Kelettel ápolt kapcsolatok folyamatos erősítését, a kaukázusi köztársaságokhoz fűződő kapcsolatok élénkítését, az arab világhoz fűződő viszonyt, a nyugat-balkáni térnyerést és a Latin-Amerikával ápolt kapcsolatokat.

Nincs egységes módszer

Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára úgy fogalmazott: Magyarország jelenleg „egy válságban úszó Európai Unióban van”. Hangsúlyozta: az elmúlt időszak tanulsága, hogy nincs egységes módszer a válságkezelésre, de Magyarország már elindult azon az úton, amely kifelé visz a válságból.

Kiemelte: a külpolitikának kötelessége segíteni és támogatni azokat a határokon túl élő magyar közösségeket, amelyek a szülőföldjükön akarják megőrizni egyénekként és közösségként is a magyar identitásukat.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy Magyarország átfogó nyitási politikát indított az egész világon. Sok millió magyar él szerte a világon, és sok ezer olyan ember van, aki diákként annak idején Magyarországon tanult. Mindez különleges erőforrást jelent Magyarországnak – mondta. Hozzátette, új piacokat, új finanszírozási forrásokat kell találni, és a politika ehhez komoly támogatást nyújt.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a tiszteletbeli konzulok elkötelezettek a magyar érdekek szolgálata mellett, és annak az államnak is lojális polgárai, ahonnan most Magyarországra érkeztek. A tiszteletbeli konzulok országuk és Magyarország sikerét összekapcsolhatják. Az általuk teremtett kapcsolatrendszer rendkívül fontos, és Magyarország nagyon sok eredményt ért el a segítségével – mutatott rá. Mint mondta, nehéz fél év következik, hiszen jövőre három nagyon fontos választást – országgyűlésit, európai parlamentit és helyhatóságit – rendeznek. Ha ezek „jól alakulnak”, az ország „jelenlegi emelkedése visszafordíthatatlanná válik” – vélekedett.

Az államtitkár hangoztatta: Magyarország a világ legnyitottabb országai közé tartozik, és a globális nyitással is a versenyképességét akarja növelni. Magyarország sikerére az elkövetkezendő években reális esély van, az ország nagyon komoly lehetőségek előtt áll, és ezek kihasználásában sokat segíthetnek a tiszteletbeli konzulok – közölte.

Németh Zsolt kiemelte: a magyar kormány számít a tiszteletbeli konzulokra, és ők is számíthatnak a kormányra. Az államtitkár megemlítette, hogy a konzuli intézmény a 11. században jött létre, amikor Velence konzult delegált Bizáncba, hogy elmélyíthesse a kereskedelmi kapcsolatokat.