A miniszter megerősítette, hogy Magyarország kész vegyi és biológiai szakértőket küldeni Szíriába, hogy a helyszínen támogassa az arab ország vegyi fegyvereinek nemzetközi ellenőrzés alá vonására irányuló erőfeszítéseket. A felszólalásában Martonyi János napjaink egyik legfontosabb feladatának nevezte a fenntartható fejlődés irányának meghatározását a 2015 utáni időkre, az ENSZ által 2000-ben elfogadott Millenniumi fejlesztési célok által felölelt időszakot követő, újabb másfél évtizedre. Megköszönte a világszervezet tagállamainak a bizalmat, amiért Magyarországra bízták a fenntartható fejlesztési célokat kidolgozó nyitott munkacsoport társelnökségét és megígérte, hogy a magyar fél mindent megtesz egy egyetértésen alapuló, előretekintő és mindenki számára hasznos formula kialakítása érdekében.
A tárcavezető rámutatott: Magyarország támogatja, hogy a vízgazdálkodás és szanitáció kiemelt helyen szerepeljen a 2015 utáni átfogó fejlesztési célok között. Kitért rá, hogy a magyar szakemberek jelentős tudással rendelkeznek egyebek között az árvíz elleni küzdelemben, az ivóvízvédelemben, a szennyvízkezelésben és az öntözésben. Elmondta, hogy a vízügyi területen szerzett nemzetközi tapasztalatokat az október 8. és 11. között megtartandó budapesti Vízügyi Csúcstalálkozón fogják megvitatni. A kormányközi egyeztetéssel párhuzamosan a magyar főváros a tudomány, az ifjúság és a civil társadalom problémáival foglalkozó fórumoknak is otthont ad. De tanácskoznak majd az üzleti élet vezetői és lesz kerekasztala az emberbarátiságnak is.
A csúcson, amelyre Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt, valamint a világszervezet vízüggyel is foglalkozó szakosodott intézményeit is várják, elfogadják a Budapesti Nyilatkozatot, amely egyebek között a vízzel kapcsolatos fenntartható fejlesztési célra vonatkozó ajánlásokat fogalmaz majd meg. „Reméljük, hogy a nyilatkozat – mint összefoglaló dokumentum – nagyban hozzájárul majd a fenntartható fejlesztési célokról folytatandó vitákhoz és tárgyalásokhoz” – mondta a külügyminiszter.
