Obama repülőgépe, az Air Force One csütörtök délelőtt 11 órakor szállt fel a stockholmi Arlanda repülőtérről, s valamivel több mint egy órával később – a kétórás időeltolódás miatt helyi idő szerint 14 óra 5 perckor – landolt a szentpétervári légikikötőben.
Az amerikai elnök 24 órát töltött Svédországban, ahol szerdán megbeszélést folytatott Fredrik Reinfeldt kormányfővel. A találkozó napirendjén elsősorban a szíriai helyzet megvitatása szerepelt. Obama a polgárháború sújtotta közel-keleti ország ellen tervezett korlátozott katonai csapással kapcsolatban kifejtette: a nemzetközi közösség szavahihetősége forog kockán azok után, hogy meghúzta a vörös vonalat; ezt a szíriai kormányerők átlépték azzal, hogy augusztusban minden bizonnyal vegyi fegyvereket vetettek be.
Obama szerda este Stockholmban az öt skandináv ország vezetőivel együtt munkavacsorán vett részt, amelynek végén a politikusok közös nyilatkozatban ítélték el a vegyifegyver-használatot. A skandináv államok közül azonban egyedül Dánia állt ki a Bassár el-Aszad vezette rezsim elleni katonai akció mellett. Az amerikai elnököt csütörtök reggel a királyi palotában magánmeghallgatáson fogadta a svéd uralkodó, XVI. Károly Gusztáv és felesége, Szilvia.
A szíriai katonai akció és a globális gazdasági válság lesz a szentpétervári G20-csúcstalálkozó legfontosabb témája. A 19 legfejlettebb gazdaságú ország és az Európai Unió vezetőinek értekezletén a házigazda Vlagyimir Putyin külön megbeszéléseket folytat több állam- és kormányfővel. A Kreml a készülődő szíriai csapás miatti ellentétek miatt nem tervez külön orosz–amerikai államfői találkozót, hiszen korábban az amerikai elnök visszamondta a részvételt, a külügyminiszter azonban azt mondta, hogy Putyin és Obama beszél majd egymással. Az orosz elnök korábbi közleménye szerint egyeztetne amerikai kollégájával, akit Nobel-békedíjára hivatkozva igyekezne lebeszélni a katonai beavatkozásról.
Kína üdvözli az amerikai gazdasági növekedés újbóli beindulását, mert jó a világgazdaságnak, ugyanakkor nagy gondot okoz a fejlődő országoknak, hogy Washingtonban bejelentették, véget vetnek a rendkívüli monetáris lazításnak – mondta Zsü Kuang-jao kínai pénzügyminiszter-helyettes csütörtökön a csúcstalálkozón.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke, Ben Bernanke többször utalt arra, hogy a Federal Reserve visszafoghatja havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási programját. Ez a csökkentés, még ha fokozatos is, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) félelmei szerint heves piaci reakciókat válthat ki. A tőke már áramlik kifelé a felzárkózó piacokról, ennek következtében jelentősen gyengültek az érintett országok – többek között India, Indonézia, Törökország – devizái. A szereplők várakozása szerint ugyanis a Fed likviditásözönének apadása felhajthatja az amerikai kincstárjegyhozamokat, szűkítve a felzárkózó térségi eszközök kínálta hozamelőnyt.
A kínai pénzügyminiszter-helyettes azt is világossá tette: Peking nem fogad el külön növekedésösztönző programot, hogy fellendítse a lassuló gazdasági növekedést. „Az efféle programok csak torzítják a piacot” – mondta, és megismételte, biztos benne, hogy Kína eléri az idei évre tervezett 7,5 százalékos növekedést. A kínai gazdaság az elmúlt húsz évben ennél mindig nagyobb mértékben növekedett.
