A brazil Globo televízió – Edward Snowdennek, az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses alkalmazottjának kiszivárogtatásai alapján – arról számolt be vasárnap, hogy az NSA behatolt a Petrobas és más brazil vállalatok, köztük a Google Inc. helyi fiókcégének számítógépes hálózatába. A hír olyan időszakban látott napvilágot, amikor Brazília értékesíteni készül az elmúlt évtizedekben atlanti-óceáni partvidékén felfedezett hatalmas tengeri olajlelőhelyeket. Az állami Petrobas, a latin-amerikai ország legnagyobb vállalata és nemzeti büszkesége kötelező partnerként lesz megjelölve a sóréteg borította mélytengeri olajmezők kitermelési tenderein.
A Globo tévé felidézte, hogy Washington és Brazíliaváros között már amúgy is feszült a helyzet amiatt a leleplezés miatt, amely szerint az amerikai hírszerzés megfigyelés alatt tartotta a latin-amerikai ország internetes távközlését, Dilma Roussef államfő e-levelezését és telefonhívásait is beleértve. Az üggyel kapcsolatban bekérették a brazil külügyminisztériumba az amerikai nagykövetet, Rousseff pedig felfüggesztette október 23-ai washingtoni útjának előkészületeit, és magyarázatot követelt a történtekre. Roussef Washingtonban jelentős üzletekről tárgyalna Barack Obamával, ezek között van amerikai harci gépek tervezett 4 milliárd dolláros eladása Brazíliának, olajkitermelési és bioüzemanyag-technológiai együttműködés, valamint más kereskedelmi megállapodások.
„Ha a sajtó által jelentett tények megerősítést nyernek, azzal nyilvánvalóvá válna, hogy a kémkedési kísérletek mögött nem biztonsági okok vagy a terrorizmus elleni harc áll, hanem stratégiai gazdasági érdekek” – hangoztatta Dilma Roussef az államfői hivatal által hétfőn kiadott nyilatkozatban. Az Egyesült Államok következetesen azt állítja, hogy az Edward Snowden által júniusban leleplezett kiterjedt internetes adatgyűjtés a feltételezett terrorista tevékenységek megfigyelését szolgálta. Pénteken a Guardian arról írt, hogy az internetes tranzakciók magánadatainak védelmét szolgáló titkosítási szoftverek szinte mindegyikét sikeresen feltörte az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség és a brit kormány hasonló profilú kommunikációs figyelőszolgálata, a GCHQ.
