A hírszerzésnek 52,6 milliárd dollár áll rendelkezésére a 2013-as költségvetési évben, ami eddig is köztudott volt. Az viszont nem, hogy ezt az összeget hogyan osztják fel a több mint százhétezer embert foglalkoztató 16 hírszerzési szervezet között. A Snowden által átadott 178 oldalas dokumentumból a Washington Post csak 17 oldalt ismertetett, eleget téve a hatóság kérésének.
Az anyagban feltárul az az eljárásrend és műveleti környezet, amelyről eddig soha nem közöltek részleteket. James Clapper nemzeti hírszerzési igazgató a WP-nek elmondta, a költségvetés titkosított részeiből külföldi hírszerző szervezetek számára kiderülhet, hogy melyek az Egyesült Államok fő céljai, milyen képességekkel és forrásokkal rendelkezik, milyen módon jut információhoz a fenyegetések kivédésére. Az iraki és afganisztáni amerikai hadműveletekre, az arab tavasz eseményeire, a tömegpusztító fegyverek jelentette technológiára, valamint a kiberhadviselésre utalva hozzátette, hogy az Egyesült Államok 2001 óta jelentős összegeket fordított a hírszerzésre.
A WP által közölt dokumentumból kiderült, hogy az NSA 2013-ban 10,5 milliárd dollárt kap, amit csak az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) költségvetése halad meg. Ez utóbbi 14,7 milliárd dollárt tesz ki. A CIA büdzséje az 1990-es évekhez képest mintegy hárommilliárddal növekedett, látható ugyanakkor, hogy a szervezet tevékenysége a 2001. szeptember 11-én történtek hatására a pilóta nélküli repülőgépekkel folytatott harcmodor és a félkatonai műveletek irányába fordult. A CIA és az NSA nagy léptékű erőfeszítéseket tett arra, hogy a számukra fontos információk megszerzése érdekében behatoljon külföldi számítógépes hálózatokba, kárt tegyen az ellenséges rendszerekben.
Ez a költségvetésben a „támadó jellegű kiber tevékenység” címszó alatt szerepelt. A dokumentumból kiderült az is, hogy jóval Snowden előtt a hatóságok foglalkoztak már azokkal a kockázatokkal, amelyeket az információk kiszivárogtatása, kiszivárgása jelent. Az NSA, ahol mintegy negyvenezer ember dolgozik, idén négyezer emberénél tervezett biztonsági átvilágítást. Az, hogy ez hány embernél történt meg, nem ismeretes. A részletes költségvetésből kitűnt az is, hogy amerikai hírszerzési tisztviselők kiemelt érdeklődést mutattak még szövetségeseik iránt is.
A kémelhárítási műveletekben a legnagyobb figyelem Kínának, Oroszországnak, Iránnak, Kubának és Izraelnek jutott. Bár az utóbbi az Egyesült Államok szövetségese, de korábban megpróbált kémkedni az ország ellen. A The Washington Post cikkében kiemelte: annak ellenére, hogy a hírszerzést 2001-et követően hatalmas méretűre duzzasztották, az továbbra sem képes az elnököt döntő fontosságú információkkal ellátni számos, az ország nemzetbiztonságát érintő fenyegetésekről.
